„Nagy áttörésként” jellemezte Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten született megállapodást, amelyet immár a windsori keretként szokás emlegetni. A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban ez az új egyezség „technikai értelemben nem tekinthető átütő eredménynek”.

„Valójában nem született új megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, a windsori keret gyakorlatilag a már létező protokoll finomhangolása, egy olyan dokumentum, amely kvázi kézikönyv a megvalósításhoz” – mondta Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A windsori dokumentum fontossága abban az esetben azonban egyáltalán nem bagatellizálható, ha alkalmas lenne arra, hogy megnyugtasson minden érintett felet, köztük az északír unionistákat is.

A következő lépés, hogy az új megállapodásra rá kell bólintania a brit parlamentnek és az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) is. Rishi Sunaknak egyébként nem lenne kötelező lefutnia ezeket a köröket, ám a szakértő szerint világos, hogy azért teszi meg mégis ezt, mert a vitát a jóváhagyások után lehetne a legtisztábban lezárni.

Az északír bökkenő

A legkényesebb kérdés, hogy az északír DUP elfogadja-e a windsori kompromisszumot. A radikális párt azóta akadályozza az északír kormányalakítást, hogy a tavaly májusi választás a Sinn Féin katolikus párt győzelmével zárult. Észak-Írországban a nagypénteki megállapodás értelmében felekezetközi hatalommegosztás van: a győztes pártból kerül ki a kormányfő, a másik felekezet legerősebb pártja pedig a kormányfő helyettesét jelölheti ki a saját soraiból. Utóbbi volna ezúttal a DUP, ők azonban feltételhez kötik a kormányalakításban való közreműködést:

„gyakorlatilag a brexit-megállapodás felrúgását kérik.”

Azt szeretnék, ha Észak-Írország minél kevésbé tűnne az Egyesült Királyságon belül kívülállónak, elhatároltnak, „ami olyan értelemben nonszensz, hogy már maga a tenger is természetes határt képez” – mutatott rá Szabó Barnabás. Hozzátette, ez persze valójában csak politikai ürügy, kényelmesen tudnak mutogatni az EU-val kötött megállapodásra, miközben blokkolják az intézményrendszer működését.

A windsori megállapodás értelmében azok az áruk, amelyek Nagy-Britanniából érkeznek Észak-Írországba, és nem szállítják őket tovább, automatikusan zöld jelzést kapnak, nem szükséges külön űrlapokat kitölteni ezekhez a tranzakciókhoz. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, ezzel biztosítják, hogy ugyanazok a termékek, amelyek elérhetők a brit boltok polcain, elérhetők legyenek Észak-Írországban is. Abban az esetben azonban, ha a Nagy-Britanniából érkező áru végcélja nem Észak-Írország, hanem az EU, marad az úgynevezett „piros sávban”, ahol kötelező az adminisztráció és az űrlapok kitöltése.

Londont elárasztják az északír teendők

A brit parlamentnek jól felfogott érdeke a DUP megbékítése két szempontból is. Egyrészt azért, mert csak így állhat helyre a regionális kormányzás, és így szabadulhat meg a londoni parlament attól a tehertételtől, hogy jelenleg az északír törvényhozás helyett is működik. Másrészt pedig „félő, hogy erőszakosabb eseményekbe is torkollhatnak a feszültségek. Észak-Írországgal kapcsolatban ez gyakran felmerülő félelem, a két közösséget még mindig fel lehet piszkálni egymás ellen” – magyarázta Szabó Barnabás.

Mindezekért fontos lenne rendezni a brexit északír határral kapcsolatos problémahozadékát, bár

ebben az esetben a kör négyszögesítésével próbálkoznak: úgy legyen határ, hogy közben ne legyen határ

– fogalmazott a szakértő.

Már a királyt is bevetik a játszmában

Nem egyértelmű persze az sem, hogy a brit parlament rábólint-e a windsori keretre. Vannak olyan tory képviselők, akik ugyanazt a szélsőségesen szuverenista álláspontot képviselik, mint a DUP. Rishi Sunaknak tehát mindent be kell vetni, hogy saját párttársait is meggyőzze.

Rishi Sunak és Ursula von der Leyen a windsori keret aláírása utáni sajtótájékoztatón.
Rishi Sunak és Ursula von der Leyen a windsori keret aláírása utáni sajtótájékoztatón.
Kép: Reuters

A törekvés nem is hiányzik a brit miniszterelnök részéről. Elintézte például, hogy „Ursula von der Leyen találkozzon a királlyal is, amivel azt próbálják demonstrálni, hogy ez már egy politikán felüli, nagyon fontos lépés” – hívja fel a figyelmet Szabó Barnabás. Hozzátette, az a faramuci helyzet is előállhatna, hogy munkáspárti képviselők támogatásával fogadhatja el a parlament a windsori keretet.

Lezárás után csendes visszaoldalazás

A szakértő szerint ha végül nyugvópontra kerül az ügy, és így vagy úgy, de működik a friss egyezség végrehajtása és betartása, valamint bebizonyosodik, hogy az eddigi problémák kezelésére alkalmas a megállapodás, kijelenthetjük, hogy

pont került a 2016-os referendum óta húzódó brexit végére.

A windsori keret ráadásul azzal kecsegtet Szabó Barnabás szerint, hogy az Egyesült Királyság és az EU között megfelelő feszültségrendezési mechanizmus alakulhat ki. Ez más együttműködéseknek is kaput nyithat, akár olyanoknak is, amelyek korábban elfogadhatatlanok lettek volna a kemény brexit mellett kardoskodó politikusok számára.

Ha egyszer sikerül lezárni a kilépést, akkor ha az uniós visszalépést nem is, de egy kis visszaszivárgást meg lehet oldani

– mondta a szakértő.

Ez a forgatókönyv annak fényében nem is lenne meglepő, hogy sajtóinformációk szerint a közelmúltban brit politikusok, diplomaták és üzletemberek kétnapos eseményen vitatták meg, milyen gazdasági nehézségekhez vezetett a brexit, valamint hogy ezeket miként lehetne orvosolni.