Az Európai Parlament, a Tanács svéd elnöksége és a Bizottság tárgyalócsoportjai megállapodtak a Chips Actről, egy sor olyan intézkedésről, amelyek célja, hogy 2030-ra az Unió részesedése a globális félvezető-értékláncban 20 százalékra emelkedjen a jelenleg 9-ről – számolt be róla a Politico.

A törvénycsomag magában foglalja

  • a szabályok lazítását, hogy több állami támogatást lehessen nyújtani a fejlett chipgyártó létesítményeknek,
  • egy uniós mikrochip-kutatási és fejlesztési költségvetést,
  • valamint az esetleges ellátási hiányosságok nyomon követésére szolgáló eszközöket.

A vártnál hetekkel korábban megkötött megállapodás megnyitja az utat a támogatások növeléséhez, amely lehetővé teszi, hogy a blokk felzárkózzon a chipgyártás más nagy központjaihoz: az Egyesült Államokhoz, Dél-Koreához, Tajvanhoz és Kínához. A tervet a koronavírus okozta hiányok miatt dolgozták ki, de az elmúlt évben a Kína és Tajvan közötti feszültségek is az ellátási láncok újragondolásának fontosságára mutattak rá.

Ez lehetővé teszi számunkra, hogy újra biztosítsuk a chipek ellátási láncait, csökkentve az Ázsiától való kollektív függőségünket

– mondta Thierry Breton belső piaci biztos a megállapodás megkötése után.

A TSMC is európai beruházáson töri a fejét

Az olyan chipgyártók, mint az Intel, az STMicroelectronics és a GlobalFoundries már elkötelezték magukat több milliárd eurós létesítmények építése mellett Németországban és Franciaországban. A tajvani székhelyű TSMC, amely világelső a fejlettebb chipek gyártásában, állítólag fontolgatja az európai beruházást, de hivatalosan még nem döntött.

Az új állami támogatási szabályok alapján jóváhagyandó nemzeti támogatások teszik ki a 43 milliárd eurós beruházási összeg nagy részét.

Az Intel Sachsen-Anhalt németországi üzemének 17 milliárd eurós beruházását illetően még folynak a tárgyalások a támogatási csomag konkrétumairól. A jelentések szerint az Intel a kezdeti 6,8 milliárd eurónál nagyobb támogatást kér.

Az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság közötti tárgyalások egyik utolsó nyitott pontja a 3,3 milliárd eurós uniós K+F költségvetés volt. Az uniós országok nem örültek annak, hogy ezt a költségvetést a meglévő kutatási alapokból vonják el, de a törvényhozók hajthatatlanok voltak a költségvetés 3,3 milliárd eurós szinten tartása mellett, ami végül meg is történt.