Először adták át a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat. A díjjal az Európai Parlament a kiemelkedő újságírói teljesítményt ismeri el. Minden évben Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának évfordulója, október 16. környékén ítélik oda olyan újságíróknak, akik munkájukon keresztül az európai alapértékekért és alapelvekért, így például az emberi méltóságért, a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a jogállamiságért vagy az emberi jogokért állnak ki. A díjat idén első ízben adják át.

Állampolgárságtól függetlenül bármilyen hivatásos újságíró és szakmai csoport pályázhat olyan oknyomozó anyaggal, amely a 27 uniós tagállam egyikében már megjelent a sajtóban vagy más médiában. A Parlament ezzel az elismeréssel a magas színvonalat képviselő újságírásnak arra a kiemelkedően fontos szerepére kívánja felhívni a figyelmet, amelyet az a szabadság, az egyenlőség és az esélyegyenlőség megőrzésében játszik. A független zsűri tagjai a 27 tagállam sajtójának és civil társadalmának, valamint a főbb európai újságíró-szövetségeknek a képviselői voltak. Az elismerés és a vele járó 20 ezer eurós pénzdíj üzenetet közvetít: azt mutatja, hogy a Parlament elkötelezetten támogatja a tényfeltáró újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót

Kapcsolódó

Idén a 27 tagállamból 200-nál is több pályázat érkezett, de a 29 tagú zsűri a Forbidden Stories konzorciumot tüntette ki a Pegasus kémprogrammal végrehajtott lehallgatásokról szóló munkáikért. A szoftverrel már évek óta rendszeresen visszaélnek a szoftvert gyártó, izraeli NSO vállalat ügyfelei: ezt mutatja egy napvilágra került adatbázis több mint 50 ezer telefonszámmal, amelyek tulajdonosai után ezzel a szoftverrel kémkedtek. A Forbidden Stories konzorcium és az Amnesty International birtokába jutott adatok szerint 2016 óta több mint 50 országban figyeltek meg célszemélyeket az NSO ügyfelei. A Pegasus-projektben részt vevő újságírók – 10 ország 17 médiavállalatának több mint 80 munkatársa – a Forbidden Stories irányításával és az Amnesty International Security Lab technikai támogatásával áttanulmányozták a telefonszámlistákat, és minden eddiginél részletesebb képet kaptak az eddig rejtve maradt kémfegyverről. Felfedezték, hogy a kémprogrammal annak felhasználói széles körben visszaéltek – szemben az NSO Group évek óta hangoztatott állításaival, többek között egy nemrég kiadott átláthatósági jelentésük tartalmával is. A kiszivárgott információk alapján elmondható, hogy például Indiában, Mexikóban, Magyarországon, Marokkóban vagy Franciaországban legalább 180 újságírót vettek célba. A megfigyeltek között több emberijog-védő, tudós, üzletember, ügyvéd, orvos, szakszervezeti vezető, diplomata, politikus és államfő is szerepel.

A 29 tagú zsűri nevében a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára, Anthony Bellanger adta át a 20 ezer eurós pénzdíjat az Európai Parlament sajtóközpontjában a konzorciumot képviselő Sandrine Rigaud-nak és Laurent Richard-nak.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.