Az Európai Központi Bank legkorábban jövő szeptemberben állhat le a kötvényvásárlásaival. Ennek feltétele, hogy az infláció tartósan visszatérjen a hivatalos célhoz - mondta Robert Holzmann, az EKB kormányzótanácsának tagja.

A bank 2015-ben vezette be eszközvásárlási programját (APP), amelynek célja az volt, hogy a fogyasztói árak emelkedését visszaemelje a kívánatos, 2 százalékos szintre - emlékeztetett az osztrák jegybankár, akit a Bloomberg szerint az EKB irányító szakértők közül a szigorúbb monetáris politika pártolói között tartanak számon. Ennek megfelelően most, hogy a cél hosszabb távon is teljesülhet, az eszközt kivezethetik szeptemberben, vagy a jövő év hátralévő részében -árulta el Hozmann egy londoni eseményen.

Ez az időpont közelebbi annál, mint amit elemzők korábban vártak, a Bloomberg konszenzusa 2023 végére tette ennek időpontját. Az EKB  vezetőinek öt hét múlva esedékes az az ülése, ahol a várakozások szerint döntenek majd a járványt utáni időszak monetáris politikájának irányáról. Christine Lagarde elnök korábban azt jelezte, a járvány miatti eszközvásárlások a terv szerint márciusban érnek véget, azonban arról eddig nem volt hír, hogy mi lesz az eközben is futó havi 20 milliárd euró összegű másik programmal. Az infláció mértéke az eurózónában jelenleg kétszerese az EKB által célként kitűzött szintnek.

Marad a 0 kamat

Hozlmann szerint az áremelkedés mértéke egész 2022-ben 2 százalék felett maradhat, s hozzátette, ellenez bármilyen változtatást a programon és nem támogatja a hosszabb távú refinanszírozási akciót sem, amelynek célja a régió bankjainál növelni a reálgazdaság hitelezésének hajlandóságát. Szerinte az adatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű intézkedéseknek nagyon kevés valós hatása van.

Holzmann úgy látja a modellek azt mutatják, hogy a pénzromlás üteme az eurózónában 2023-ban, vagy 2024-ben térhet vissza a 2 százalékos szint alá. Az Európai Bizottság ma publikálandó előrejelzése szerint a pénzromlás üteme jövőre 2,2 százalék lehet, az EKB saját prognózisát a jövő havi ülés után közli.

Eközben egy sor olyan uniós tagállam jegybankja, amely nem tagja az eurózónának az elmúlt időszakban a vártnál nagyobb kamatemeléseket hajtott végre, Magyarországtól Lengyelországig. Az EKB azonban egyelőre kitart a nulla közeli kamat politikája mellett, Lagarde kijelentése szerint egy jövő évi kamatemelés nem szerepel a tervekben.