Tavaly egy Lengyelország és Magyarország által is elítélt lépéssel az EU felhatalmazást kapott arra, hogy visszatartsa a költségvetési kifizetéseket a demokratikus visszalépésekkel vádolt országoktól. Az Európai Bizottság, a blokk végrehajtó szerve már február elején beindíthatja ezt az úgynevezett feltételességi mechanizmust, amint az Európai Bíróság döntést hoz annak jogszerűségéről - mondta egy, a tervet ismerő tisztviselő. 

Az EU azzal vádolja a Morawiecki- és az Orbán-kormányokat, hogy úgy alakították át az igazságszolgáltatást, hogy azzal sérült annak függetlensége, korrupcióval gyanúsítja őket, és azzal, hogy nem hajlandók betartani az uniós jog elsőbbségét, amely a blokk alapító szerződésének egyik legfontosabb alaptétele. A Brüsszelből érkező eurómilliárdok segítettek a két volt kommunista gazdaság átalakításában, de az EU óvatossá vált amiatt, hogy a kormányok a demokrácia aláásására és a blokk elleni támadásra használják fel a forrásokat - írja a Bloomberg.

Itthon már készültek rá

Az ÁKK szeptemberben megnövelte a 644 milliárd forint egyenértékű (a legutóbb 2021. május 10-én közzétett finanszírozási terv szerinti) nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét, így lehetővé téve további, benchmark méretű devizakötvény kibocsátás(oka)t.

A lépést azzal indokolták, hogy az EU-tól várható RRF (Recovery and Resilience Facility - a közbeszédben: helyreállítási alap) előleg kifizetései csúszhatnak a tervezett őszi időponthoz képest. A lépésnek hála az Orbán Viktor vezette kormánynak lett elegendő mozgástere, hogy támogassa a gazdasági növekedést, azonban a dollár- és eurókötvények miatt nominálisan nőtt a devizaadósság.

Az Európai Bizottság (és az Európai Parlament) még nem bólintott rá a magyar helyreállítási tervre, ami miatt bizonytalan 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás sorsa. Ez a 2021-2027. közötti hétéves uniós költségvetési ciklus támogatásain felüli összeget jelent.

Lengyelország, amely több jogállamisági kérdésben is összeütközésbe került az EU-val, több mint 130 milliárd eurót (149 milliárd dollárt) veszíthet el a blokk hétéves költségvetéséből. Magyarország több mint 40 milliárd eurótól (14 245 milliárd forinttól) eshet el, ha az eljáráson megállapítják a jogállamiság sérülését.

A döntés egybeeshet azzal a január 24-i határidővel, ameddig Magyarországnak és Lengyelországnak válaszolnia kell az EU azon aggályaira, hogy a blokk által nyújtott pénzeszközökkel történtek-e visszaélések, vagy hogy a blokk pénzügyi érdekei veszélybe kerültek. 

A keleti országok számára nem is jöhetett volna rosszabbkor a harc, hiszen a nacionalista Orbán Viktor miniszterelnök április 3-án a magyar választók elé áll, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökre pedig jövőre várnak választások.

Ha a Lengyelországnak nyújtott uniós finanszírozást 2023 végéig visszatartják, a zloty több mint 12 százalékot veszíthet a dollárral szemben az Oxford Economics becslése szerint. A bruttó hazai termék növekedése a következő két évben összesen 1,4 százalékponttal csökkenhet, és 2026-ig összesen 170 milliárd zlotyval, azaz a gazdasági teljesítmény 8 százalékával egyenértékű veszteséget okozhat.

Az EU kevés esélyt lát arra, hogy akár Varsó, akár Budapest az utolsó pillanatban olyan engedményeket tegyen, amelyek megakadályozhatnák a konfliktus eszkalálódását - különösen nem a magyarországi parlamenti választások előtt - mondta a Bloombergnek egy EU-s forrása.

Orbán Viktor miniszterelnök decemberi rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Európai Bizottság politikai játszmát folytat, mert az ellenzéket akarja kormányra segíteni, a brüsszeli testület szerinte olyan vezetést akar, amelyik a "kezére játszik".

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanezen az eseményen annyival egészítette ki a miniszterelnököt, hogy az Európai Bizottságnál először adta be a helyreállítási terveit Magyarország, majd az országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ami után szerinte ez a folyamat megakadt. Úgy véli, hogy minden azon múlik, hogy az EB be akar-e avatkozni a magyar választásokba 2022-ben és támogatja a meleglobbit. A brüsszeli testület azonban kifogásában a közbeszerzési eljárások hiányos transzparenciájára, a korrupcióra, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémákra hivatkozott minden hivatalos fórumon, többször cáfolták a budapesti vezetés állítását, hogy az LMBTQ-jogszabály miatt utasították volna el a magyar terveket.

Az uniós szervek között is konfliktusforrás

Tavaly októberben szavaztak arról a képviselők, hogy az Európai Parlament indítson pert az Európai Bizottság ellen, mivel az nem alkalmazza a jogállamisági mechanizmust.

A késlekedés oka az volt, hogy 2020 végén a magyar és a lengyel kormányok vétóval fenyegették meg az RFF és a hétéves költségvetés elfogadását a jogállamisági mechanizmus miatt. Akkor Angela Merkel német kancellár az EU soros elnökségét betöltve olyan kompromisszumot kötött, hogy megvárják az Európai Bíróság döntését a jogállamisági mechanizmusról. Az ítélet februárra várható, de az EP szerint semmi nem jogosította fel a Bizottságot, hogy késlekedjen.

Lengyelországban áll a bál

A bizottság arra kérte Lengyelországot, hogy szüntesse meg a bírák felelősségre vonására létrehozott kamarát, helyezze vissza azokat a bírákat, akik fegyelmi eljárás során vesztették el állásukat, és reformálja meg a rendszert - nyilatkozta a tisztviselő az aggályokról.

A tisztviselő szerint a lengyel kormány eddig nem közölt részleteket a bizottsággal arról, hogy miként kívánja kijavítani az igazságszolgáltatás vitatott átalakítását, és hogyan kívánja azt újra összhangba hozni a blokk szigorú jogállamisági normáival.

Varsó még azután sem mozdult, hogy az EU legfelsőbb bírósága októberben napi 1 millió eurós rekordösszegű bírsággal sújtotta az országot, amiért nem állította le a fegyelmi eljárásokat. Ez a büntetés az egy hónappal korábbi napi 500 000 eurós bírságot egészítette ki, amiért figyelmen kívül hagyta a cseh határ közelében lévő szénbánya bezárására vonatkozó utasítást.

Az EU most arra készül, hogy visszatartja a Lengyelországnak szánt költségvetési kifizetések egy részét, mert nem fizetett. A bírságok együttes összege már több mint 100 millió euróra (35,5 milliárd forintra) nőtt, és mivel Varsóban nem látszik változás, a számok tovább fognak nőni.

Lengyelország "nem adja jelét a javulásnak, és a bírák továbbra is nyomás alatt vannak" - írta Vera Jourova, az EU értékekért felelős alelnöke egy január 11-i Twitter-bejegyzésben. "Továbbra is megtesszük kötelességünket a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmében".

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.