A tévedhetetlen brexitjós fogadóiroda összezavarodott, akárcsak mindenki más - ezzel a címmel vezeti fel a Bloomberg azt a cikkét, amelyben a jóslásból értő szakértőktől próbált segítséget kérni a brexit következő fejleményeinek előre jelzéséhez. A Sporting Index eddig gyakorlatilag hajszál pontosan jelezte előre a brit kilépési folyamat néhány fordulópontjának eredményét. A kormány és az EU brexitmegállapodásának harmadik parlamenti szavazása előtt néhány órával azt jósolták, hogy a miniszterelnök 60 szavazattal veszít - a végeredmény 58 voks mínusz lett.

Ezt megelőzően március elején, amikor a kormány 149 szavazattal bukta el brexittervének második parlamenti voksolását a Sporting Index 148-at jelzett előre. Nem tévedtek sokat januárban sem, a javaslat első parlamenti megszégyenülésekor, amikor arra tippeltek, hogy a kormány 218 szavazattal veszít - a végeredmény történelmi nagyságú, 230 szavazatos vereség lett. A Bloomberg Phill Fairchlough-t, a fogadóiroda szakértőjét faggatta e-mailben a jövőről, még azt megelőzően, hogy Theresa May elküldte volna a brexit időpontjának újabb meghosszabbítását kérő levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.

Nehéz megmondani

A sportfogadási szakértő úgy látja, hogy különösen megnehezíti az előrejelzést az újabb brit halasztási kérelem. Fairchlough szerint az előrehozott választások tartása sem a konzervatívoknak, sem a Munkáspártnak nem érdeke (az előbbi a kormány, az utóbbi az ellenzék bénázását büntető szavazóktól tart), így ennek kiírását nem tartja valószínűnek. Úgy tűnik, May - akinek távozását elég hangosan követelik saját pártján belül - nyert magának némi időt, talán egy évet, igaz, a dolgok gyorsan fordulhatnak.

A Sporting Index munkatársának szavaiból kiderült, hogy szakértőik részben adatgyűjtés, részben ösztönös megérzések alapján adják meg fogadási tétjeiket. A politikai fogdások rendkívül népszerűek ügyfeleik körében, egy-egy választási estén kiugróan sok fogadó nyer vagy veszít azon, mit súgott a politikai ösztöne a végeredményről.

Színjáték

A sportfogadási szakértő megérzését támasztja alá Iain Watson, a BBC politikai tudósítója, aki úgy véli, hogy a miniszterelnök nem azért kért halasztást éppen június 30-áig, mert úgy gondolja, hogy addigra sikerül elfogadtatnia a parlamenttel valamilyen brit-EU válási megállapodást. Ez a dátum azért jelentős, mert az új európai parlamenti (EP) képviselők - akiket május 23. és 26. között megválasztanak - július 1-jén tartják első ülésüket. Ha az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, akkor EP-képviselőinek már nem kellene ezen részt venniük.

A brit kormányfő korábban is ezt az időpontot adta meg, csak uniós kollégái elutasították, amit vélhetően újra megtesznek. Ellenjavaslatként elővezethetik Tusk ötletét, az úgynevezett flextensiont (az extension szó alapján), amelynek lényege, hogy az EU egyéves hosszabbításba megy bele, amely bármikor megszakítható, ha az Egyesült Királyság eldönti, hogyan akar kilépni az unióból.

Így aztán May eljátszhatja a hattyú halálát, azt az üzenetet küldheti a brexiter választóknak, hogy ő a praktikusan elképzelhető lehető legkorábbi kilépési időpontot választotta, csak hát tárgyalópartnerei rákényszerítettek valami mást, amit ő valójában nem is támogat.

Ideje pihenni

Eközben folytatódnak a szakértői tárgyalások valamilyen közös válási megállapodás lehetőségéről a kormánypárt és az ellenzéki legnagyobb ereje, a Munkáspárt között. A Financial Times értékelése szerint nem sok jelét látni az előrehaladásnak, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke pártja aktivistái előtt pénteken azt mondta: úgy látja, a kormány eddig nem igazán változtatott korábbi álláspontján. May szóvivője csak annyit mondott, hogy az egyeztetés két felvonásban (tárgyalás és megegyezés, aztán parlamenti szavazás) történik, amelynek jelenleg az első fázisában tartanak. A két vezető vidéken tölti a hét végét, várhatóan csak az egyeztetés végső szakaszában lépnek újra színre.

Sajátos bepillantást enged egy igazi brexiter gondolkodásába Jacob Rees-Mogg, a parlamenti tory brexiterklubjának vezetője, aki twitterüzenetben reagált az új helyzetre. Ha a hosszú halasztás miatt az ország bennragad az EU-ban - írta -, akkor a lehető legjobban meg kell nehezíteni annak működését. Az Egyesült Királyság képviselő meg tudják vétózni az uniós büdzsé bármilyen emelését, obstrukciót gyakorolhatnak az uniós védelmi erő létrehozásával szemben és blokkolni tudják Emmanuel Macron francia államfő törekvéseit az integráció erősítésére.