A másfél hete elindított Ukrajna elleni háborúba a fegyverszállítmányokon túl az Oroszországra kivetett szankciókkal áll bele leginkább a Nyugat. Eddig váratott magára, de kedd reggelre megérkezett az első komolyabb fenyegetés az orosz gazdasági válaszcsapásról is. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint jogos lépés volna az Északi Áramlat 1 földgázvezeték elzárása, de egyelőre nem terveznek ilyet.

Bejelentése nem sokkal azután látott napvilágot, hogy Olaf Scholz német kancellár egy Politico által is közzétett nyilatkozatban elmondta: egyelőre nem állnak készen az orosz gáz kivezetésére, mivel az túlságosan megterhelné az Európai Unióban üzemelő közszolgáltatásokat, és jelentősen megnehezítené polgárok mindennapjait. Európa szükségletének 40 százalékát Oroszország biztosítja, de a fenyegetés ellenére egyelőre továbbra sem tűnik úgy, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akarja elzárni a gázcsapokat.

Kapcsolódó

Orosz kéz a csapokon

A Reuters magyarázója szerint eddig semmiféle megszakítás nem volt az orosz gázszállításban, az ország eleget tesz azoknak a mennyiségi követelményeknek, amik a hosszútávú szerződéseikben szerepelnek, erről nyilatkoztak balti és német gázelosztók is. Szlovákiában még arra is van példa, hogy az orosz vezetékek túlteljesítették a kötelező kvótát, de jelenállás szerint nem ez az általános gyakorlat.

Jelenleg az a helyzet, hogy jelentősebb vevőiknek csak annyit szállítanak, amennyit kell. A korábbi papírforma szerint Oroszország rendre felülteljesítette a minimum szállítást, a tavaly óta tartó, feltételezhetően tudatos lelassításnak köszönhetően azonban a háború kirobbanása óta megdrágult a gáz. Ezt a mai napig fennálló járványhelyzet miatt az unió más beszállítói sem tudták ellensúlyozni.

Ukrajna nem nyúlt bele érdemileg a helyzetbe: ugyan némileg korlátozza a gázkereskedelmet határain belül, az Európai Unióhoz való csatlakozásra várva, azt jó előre közölték, hogy ők sem fogják elzárni az övezetbe érkező orosz csapokat. A harcok miatt ugyan sérültek meg vezetékek, de ez csak az ország saját régióinak okoznak problémát és nem érinti az Európa felé tartó vezetékeket.

Fenyegetés vagy ígéret?

A Kreml korábban leszögezte, hogy lesz válasz a nyugati szankciókra, de azt akkor nem tisztázta, hogy ez milyen formát ölt majd. A gázelzárás természetesen hatásos elrettentő eszköz lehet, de az európai döntéshozók előtt sem titok, hogy mennyire függ Putyin országa a gáz- és olajeladásoktól. A Reuters szerint tavaly a teljes orosz büdzsé 36 százalékát az energiahordozókból befolyt összegnek köszönhették.

Az mindenesetre könnyen belátható, hogy az oroszoknak nagy szüksége van most minden anyagi forrására, hiszen a szankciók mellett folytatott háború egyes kutatások szerint napi 25 milliárd dollárjába (közel 9000 milliárd forint) is kerülhet Putyinnak.

Az elnök hadigépezete és országa egyaránt összedőlhet, ha ilyen lépésre szánja el magát, ugyanis mint az egy korábbi elemzésből kiderül, a jelenlegi vezetékhálózat közelébe sincs annak, hogy Kínába szállíthasson hasonló mennyiségeket. Az Euler Hermes szakértői szerint leginkább ez garantálja, hogy néhány hónapos kiéheztetéseknél rosszabb, hosszabb elzárásoktól nem kell tartani Európában.

Maradhat a német atom

Amellett, hogy az oroszoknak pótolhatatlan anyagi kiesést jelentene, a gázelzárás minden bizonnyal meggyorsítaná az európai energiaellátás diverzifikációját is. A folyékony gáz és a megújuló energiahordozók mellett azonban arról sem érdemes elfeledkezni, hogy Németországnak még mindig van három működő nukleáris reaktora.

Az atomerőműveket idén tervezték leszerelni, de a német gazdasági miniszter Robert Habeck már belengette, hogy meghosszabbíthatják a működésük. Ugyan az üzemben tartásuk rengeteg jogi, politikai és technikai gondba ütközhet, a jelenlegi helyzetben valószínűleg el lehetne érni, hogy a reaktorok megmaradjanak. Időhöz juthatnának ezzel a németek, hiszen a három reaktor tavaly 12 százalékát tudta ellátni az ország energiaszükségletének.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.