A magyar kormány - kiegészülve a varsói vezetéssel - már az Európai Tanács hétvégi portói csúcstalálkozója megpróbálta megfúrni az esemény zárónyilatkozatát, mivel abban szerepelt volna a gender szó. Bár a kontextus szerint nem szexuális identitási kérdések kapcsán használták a szót, hanem a női-férfi egyenjogúság kapcsán a társadalmi nem értelmében került a dokumentumba, az Orbán Viktor vezette magyar és a Mateusz Morawiecki féle lengyel kormány is azt mondta, hogy a gender szó összeegyeztethetetlen a keresztény kultúrával. Végül ezt az aggályt a többi szöveg figyelmen kívül hagyta és háromszor is beleírták a zárónyilatkozatba a kifogásolt kifejezést. 

Viszont a magyar kormánynak egy másik közös uniós nyilatkozatot sikerült megfúrnia: az EU külügyminiszterei a hétvégén egy másik szöveget is kiadtak volna, amelyben a tagállamok közösen kifejezték volna bírálatukat Kína irányába a hongkongi politikai átalakítási folyamatok, a Kínai Kommunista Párt térnyerésével, és Peking hatalmának antidemokratikus kiterjesztése ellen. Nem ez volt az első Kína elleni kritika, ami a budapesti vezetésen vérzett el Brüsszelben: április közepén az ujgurok táborokba zárása miatt az EU 30 év után először vetett volna ki szankciókat Pekingre, de Szijjártó Péter külügyminiszter akkor azt mondta, "Magyarország értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja, hogy az Európai Unió szankciókat hozott mianmari és kínai személyek és entitások ellen".

QP | Quality Placement

Már akkor is kapott bírálatokat a magyar kormány, viszont hétfőn a magyar kormány egyik legfontosabb "csendes" szövetségese, a német vezetés szinte legmagasabb szintjéről jött a bírálat: Heiko Maas német külügyminiszter támadta az Orbán Viktor vezette magyar kormányt hétfőn, hogy az EU külügyminiszterei nem jutottak egységes álláspontra - derül ki a Politico cikkéből.

"Nem ez az első eset, hogy Magyarország elszakad az [EU] egységétől, amikor Kína kérdéséről van szó" - mondta Maas újságíróknak a blokk külügyi tanácsának legutóbbi, hétfői ülése után.

Az ülés volt a második az elmúlt hetekben, amelyen a külügyminiszterek Budapest ellenállása miatt nem tudtak egy dekrétumot elfogadni Hongkong ügyében.

"Azt hiszem, mindenki maga is ki tudja számolni, hogy mi az oka ennek, hiszen Kína és Magyarország között jó kapcsolatok vannak" - mondta Maas, utalva a szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokra Peking és Budapest között, amely tagja a kínai 17+1 üzleti és befektetési kezdeményezésnek. Az elmúlt időszakban a kormány a Sinopharm-vakcinák beszerzésével, a Fudan Egyetem megépítése miatti közel 500 milliárd forintos kínaiaktól való hitelfelvétellel és a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésével mélyítette a két ország közötti kapcsolatokat.

"Ami a lényeget illeti, ezt teljesen érthetetlennek tartjuk" - tette hozzá Maas. "Fontos, hogy különösen Kína felé - a bevezetett szankciók és az uniós parlamenti képviselők szankcionálása után is - az Európai Unió egy hangon szólaljon meg. Sajnos ezt Magyarország megakadályozta" - részletezte álláspontját.

A két uniós találkozó között Orbán Viktor magyar miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélt. A kínai külügyminisztérium szerint Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország "nagy jelentőséget tulajdonít a Kínával való kapcsolatainak", és "örül annak, hogy a kétoldalú kereskedelem a világjárvány ellenére pozitív növekedést mutat". Hszi közölte Orbánnal, hogy Peking "nagyra értékeli" Budapest "szilárd kitartását a Kínával szembeni baráti politika mellett".

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a hétfői találkozót követően újságíróknak azt mondta, hogy "egy utolsó erőfeszítést kíván tenni annak érdekében, hogy egyhangúságot érjenek el" a hongkongi következtetésekkel kapcsolatban.

"Úgy döntöttünk, hogy még egy hetet adunk a technikai szintű csoportok munkájára, hogy olyan megoldást keressünk, amelyet a 27 tagállam el tud fogadni" - mondta Borrell. Hozzátette, hogy ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, akkor "olyan álláspontokat kell képviselnünk, amelyek nem tükrözik az egyhangúságot", anélkül, hogy részletezte volna.

Maas szerint kulcsfontosságú, hogy az EU közös álláspontot alakítson ki Kínával kapcsolatban, ahogyan azt márciusban is tette, amikor szankciókat hagyott jóvá négy kínai tisztviselő ellen, akik részt vettek több százezer ujgur internálótábor működtetésében a Hszincsiang régióban.

"Ha van egy összehangolt stratégiánk, akkor sokkal hatékonyabb a fellépésünk - akkor sokkal hatékonyabbak lehetünk Pekinggel szemben az olyan fontos dolgokban, mint Hongkong, de a hszincsiangi ujgurok ügyében is" - mondta. "Ennek lehetségesnek kell lennie. Ez az Európai Unió és az emberi jogok érdeke".