Az orosz-ukrán-háború miatt egyre nagyobb figyelem vetül a még a KGST-országok beruházási bankjaként induló IIB-re. A Nemzetközi Beruházási Bank tőkéjének legnagyobb részét Oroszország fizette be, amely jelenleg is 47,46 százalékos befizetéssel bír a bankban, a második legnagyobb befizető pedig Magyarország, amely a tőke 17,36 százalékát adta be, azaz csaknem 76 milliárd forintot tesz ki a részesedése.

A Napi.hu már az orosz-ukrán háború kitörésekor megkereste a bankot, amely jelezte, hogy az ismert szankciók nincsenek hatással a működésére. "Az IIB az ENSZ titkárságán bejegyzett nemzetközi pénzügyi szervezetként mindig is kívül állt, áll és fog állni a politikán" - közölték lapunkkal, valamint azt írták válaszukban, hogy az IIB "tevékenységének minden vonatkozásában kizárólag a multilaterális fejlesztési intézményként vállalt küldetésének végrehajtása vezérli".

Az egyesült ellenzék ennek ellenére múlt hét kedden tartott tüntetést az intézmény budapesti székházánál a Lánchíd Palotánál, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig azt mondta, megválasztása esetén kilépteti Magyarországot a "kémbankból".

Más tagok már tettek is ez irányba lépéseket: Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia a múlt heti uniós pénzügyminiszteri találkozó után bejelentette, Ukrajna megtámadása miatt kilépnek a Nemzetközi Beruházási Bankból. A Privátbankárral viszont most azt közölte a pénzintézet, hogy „a médiából és az internetről értesültek a Cseh Köztársaság és Románia kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Mindazonáltal erről a mai napig nem kaptak hivatalos értesítést egyik tagállamtól sem”.

Magyarország viszont kitart az itthon különleges - például a dolgozók egy részének diplomáciai mentességhez hasonló kiváltságokat biztosító - engedélyekkel működő IIB mellett. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az RTL Klubnak hétfőn adott nyilatkozatából arra lehet következtetni, az Orbán-kormány már kész tényként kezeli, hogy gyakorlatilag öten maradnak az IIB tulajdonosai között: Oroszország, Magyarország és a három ázsiai tagállam, Kína, Mongólia és Vietnam. 

Szijjártó Péter ugyanis azt mondta, akár növekedhet is a magyar részesedés a tulajdoni viszonyok átrendeződésével.

„Amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában.”

- idézi a portál a külügy válaszát.

A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki, ez a pillanatnyi árfolyamon mintegy 436 milliárd forintnak felel meg. Viszont, ha a négy már említett tagország kilép, akkor a részesedési arányuk nem lesz automatikusan felosztva a megmaradók között.

A pénzintézet azt közölte a Privátbankárral, hogy ha egy tagország kilép az IIB-ből, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a bank jegyzett tőkéje. Ez jelen esetbe a szlovák, cseh, román és bolgár befizetéseket figyelembe véve azt jelenti, hogy az alaptőke csaknem egyharmadával, 356 milliárd euróval apadna.

E jelentős tőkecsökkenés egy csapásra megrendíthetné a bankot. Ezt új befizetők bevonzásával, vagy a megmaradó tagok nagyobb befizetésével lehetne megoldani, ami a részesedés növelését is jelentheti. Tagjelölti státuszban jelen csak Szerbia van, amelynek csatlakozási kérelmét tavaly decemberben fogadták el. Vélhetően tehát Magyarország részéről a nagyobb részesedési arány eléréséhez további befizetésekre lehet szükség.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.