Az elmúlt időszakban a kínai gazdaság eltérő területein jelentkeztek válságtünetek: lassan másfél éve tart az ingatlanpiaci adósságválság, ahol ugyan a bedőlést megúszták az olyan nagy vállalatok, mint az Evergrande, de a nem teljesítő hitelek aránya nőtt. Eközben a koronavírus-járvány megfékezésére alkalmazott, szigorú karanténokra építő zéró-covid politika miatt visszaesett a belföldi fogyasztás és az ipari termelés is. Kisebb regionális bankoknál pedig fizetésképtelenségi kockázatok jelentek meg.

Ugyan a héten a vártnál magasabb GDP-növekedésről számoltak be, a 3,9 százalékos legutóbbi negyedéves adat is abba az irányba mutat, hogy az előre jelzett 5,5 százalékos bővülés már csak álom marad. Mindez pedig kiegészült azzal is, hogy a jüan történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben. Az elmúlt időszakban pedig hatalmas hitelfelvételeket jelentett be az állam.

Ebben a környezetben pedig újabb borús előjel, hogy az év első kilenc hónapjában minden eddiginél magasabbra emelkedett a központi költségvetés hiánya. A Bloombergnek a pekingi pénzügyminisztérium kedden közzétett adatain alapuló számításai szerint a kormányzat minden szintjének költségvetéseiben a hiány 7,16 billió jüan (980 milliárd dollár) volt.

Ez rekordot jelent minden hasonló időszakban, és csaknem háromszorosa a tavaly január-szeptemberi 2,6 billió jüan hiánynak.

A lakosság és a kormányzati alapok költségvetéséből származó összes bevétel 19,9 billió jüan volt az idei év első kilenc hónapjában. Az általános állami bevételek 6,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami lassulást jelent az első nyolc hónap 8 százalékos csökkenéséhez képest. Az adó-visszatérítések nélkül 4,1 százalékkal nőtt volna - közölte a pénzügyminisztérium. 

A legtöbb adókedvezményt április-júniusban osztották ki, ami az elmúlt hónapokban a bevételek javulásához vezetett. Csak szeptemberben a bevételek 8,4%-kal, 1,5 billió jüanra emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A földek eladásából származó bevétel az idei év első kilenc hónapjában 28,3%-kal 3,85 billió jüanra csökkent az előző év azonos időszakához képest, szemben a január-augusztusi 28,5%-os visszaeséssel.

A költségvetési hiányban kulminálódik minden válság

A kínai hatóságok idén nehezen tudtak kijönni a pénzből, mivel a hatalmas adó-visszatérítések és a tartós ingatlanpiaci válság jelentősen csökkentette a kormányzati bevételeket. A nagyvárosok ismételt lezárása a Covid-járványok megfékezése érdekében azonban több kiadást jelentett az emberek ellenőrzésére és vizsgálatára, miközben a gazdasági növekedés ösztönzése és a gyenge magánfogyasztás ellensúlyozása érdekében több pénzt kell költeni az infrastruktúrára.

Az pedig nem látszódna, hogy csökkennének a kormány költségterhei: a kínai gazdaság több mint felét kitevő szolgáltatási szektorban a múlt hónapban május óta először csökkent a tevékenység, mivel a nagyvárosokat, köztük Csengtut is lezárták a víruskitörések megfékezése érdekében, a fogyasztókat otthon tartották, bezárták az üzleteket és éttermeket, és megakadályozták, hogy az emberek az országba utazzanak.

Az ingatlanfejlesztők nem voltak hajlandók földeket vásárolni, mivel folyamatos likviditási gondokkal küzdenek, és ez arra késztetett néhány önkormányzatot, hogy állami vállalatoknak adjon el földet, hogy megpróbáljon azonnali bevételt generálni, még akkor is, ha ezzel gyakorlatilag saját magával kellett üzletelni. Ez a gyakorlat arra késztette a pekingi kormányt, hogy október elején állásfoglalást adjon ki, amelyben megtiltja a helyi önkormányzatoknak, hogy kölcsönzött pénzből vásároljanak földet, vagy hogy állami vállalatok általi vásárlással felduzzasszák a földeladásból származó bevételeiket.

Az első kilenc hónap összes kínai kormányzati kiadása 27,1 billió jüan volt. Ebből 19 billió jüan az általános közkiadások, amelyek az oktatásra, az egészségügyre, a védelemre és a tudományos kutatásra terjednek ki. Ez 6,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, szemben a január-augusztusi időszak 6,3%-os növekedésével. A kormányzati alapok költségvetésének kiadásai 12,5%-kal nőttek, ami elmarad az első nyolc hónap 23,4%-os növekedésétől. 

A válság más szektorban is megjelent: a gépjárművásárlásból származó adóbevételek 30,9 százalékkal csökkentek ebben az időszakban, mivel az egyes új személygépkocsik után fizetendő illeték felére csökkentésének politikája továbbra is éreztette hatását. A társasági és a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevétel 2,1, illetve 9,1 százalékkal nőtt.

A költségvetés megemelkedett hiánya szűkíti az állam beavatkozási lehetőségeit. A fiskális politika várhatóan szigorúbbá válhat Kínában, de akár az is elképzelhető, hogy újabb jelentős eladósodás mellett dönthet a pekingi vezetés. Az államadósság növekedése tovább mélyítheti a kínai válságot.