Újabbat szorítottak a satun a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmi küzdelembe szorult cégek számára. Az amerikai kormány befektetési és export szankciókkal sújtott mintegy féltucatnyi kínai vállalkozást, köztük az egyik vezető dróngyártót, a DJI-t. Az amerikaiak azzal vádolják ezeket a cégeket, hogy együttműködnek a kínai ujgur kisebbség elnyomásában, vagy csak egyszerűen segítik a kínai hadsereget.

A DJI-t és még hét másik technológiai cég esetében a feltételezett kínai katonai kapcsolatok miatt kirótt szankciók azt is jelentik, hogy amerikaiak nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal.
Eközben ettől függetlenül az amerikai Kereskedelmi Minisztérium a kínai Katonai Orvosi Tudományok Akadémiáját és 11 intézetét kereskedelmi tiltólistára helyezte, azaz mostantól ezek az intézmények nem férhetnek hozzá amerikai exportcikkekhez. Meglátásuk szerint az akadémia biotechnológiát katonai célokra alkalmazza, egy "állítólagos agykontroll fegyverrel" összefüggésben, amelyet nem részleteztek bővebben - írja tudósításában a Reuters.

A kifejezést az akadémia elnöke használta 2015-ben egy kínai katonai szaklapban, amely a jövő hadviselési technikáiról szólt. A technológia segítségével állítólag egy berendezés képes lehet beavatkozni és ellenőrizni az emberi tudatot harc közben. Az akadémia egyébként a hírügynökség szerint Kína legnagyobb géntechnológiai cégével, a BGI-vel karöltve futtat egy négyéves genetikai kutatóprogramot katonákon Tibetben. Több másik technológiai céget pedig azzal vádoltak meg, hogy lopott amerikai technológiával segítettek a kínai hadsereg technológiai fejlesztéseiben.

Peking ellenáll

Kína washingtoni nagykövetsége a szankciókat indokolatlan elnyomásnak minősítette, amely szerintük megsérti a szabadkereskedelmi szabályokat, s hozzátette, kínai minden szükséges lépést megtesz cégei és kutatóintézetei érdekének védelmében. A kínai biotechnológiai fejlesztések mindig is az emberiség jólétét szolgálták és az amerikai vádak szerintük tökéletesen megalapozatlanok.

A DJI nem kommentálta a lépést, s a Reutersnek csak utalt a cég tavalyi közleményére, amelyet akkor hoztak nyilvánosságra, amikor az amerikai kereskedelmi minisztérium megtiltotta számukra az amerikai technológiák és alkatrészek vásárlását. Akkor azt mondták, ők nem minősítik az amerikai lépéseket, de továbbra is szeretnének exportálni az országba.

Mint közismert, az ENSZ szakértői és jogvédő csoportok becslései szerint több, mint egymillió embert, többségükben az ujgur nemzetiséghez tartozókat és más muszlim kisebbségieket tartanak évek óta különböző táborokban fogva Kína Hszincsiang tartományában. Kína tagadja a jogsértéseket és az Egyesült Államokat a belügyeibe történő beavatkozással vádolja.

Az amerikai kereskedelmi miniszter, Gina Raimondo szerint a kínai vezetés arra használja a biotechnológiát, ellenőrizze népét és elnyomja az etnikai vagy vallási kisebbségek tagjait. Az pedig megengedhetetlen, hogy amerikai anyagokat, eszközöket és szoftvereket, amelyek eredetileg orvosi és biotechnológiai fejlesztési célokkal készültek eltérítsenek és az amerikai nemzetbiztonság érdekeivel ellentétes célokra használjanak fel.

Sorra jönnek a konfliktusok

A szankciókról szóló bejelentés, együtt a múlt héten a SenseTime nevű kínai cégre kirótt befektetési tilalommal tovább ronthatja az amúgy sem túl rózsás kapcsolatot a két állam között. Mindezt annak ellenére, Hszi Csinping kínai és Joe Biden amerikai elnök novemberi virtuális találkozóján megkísérelték keretek közé szorítani a két ország vitáját, hogy megelőzzék a komolyabb konfliktusok kialakulását.

Szintén csütörtökön az amerikai Szenátus elfogadta az Ujgur Kényszermunka Megelőzéséről szóló törvényt, amely megtiltja az amerikai importot Hszincsiang tartományból.