David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnöke, a csütörtök-pénteki EU-csúcs főszereplője feltűnően kialvatlan szemekkel hajnali fél hatkor távozott a tanácskozás színhelyéről, miután uniós kollégái elkezdték felvizezni reformjavaslatait - derül ki a Daily Mail tudósításából. A londoni kormány tájékoztatása szerint valamivel 12 óra előtt kezdi újra egyeztetéseit Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.

A brit sajtóorgánum értesülése szerint Cameron arra kérte a többi uniós vezetőt, hogy tegyék lehetővé, hogy "hiteles" változtatási csomaggal térhessen haza, ám kemény választ kapott. Az uniós állam- és kormányfők, élükön a kelet-közép-európai politikusokkal egyebek mellett ragaszkodnak ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó uniós polgárok szociális juttatásait fokozatosan nyirbálják meg.

Ez azt jelentené, hogy a vendégmunkások otthon maradt gyermekei után járó juttatásokat nem korlátoznák azonnal és nem a nekik járó adóhitel felfüggesztése nem 13 évre szólna, ahogy az a londoni kormány elképzeli, hanem ennek csak mintegy felére.

Eszi, nem eszi...

A kemény szembenállás további jele, hogy az uniós tagországok világossá tették: a most kialkudott reformprogram lesz a végső változat, amelynek tudatában a briteknek szavazniuk kell a függetlenségről. Más szóval vagy elfogadják ezt, vagy ha nem tetszik, távozhatnak az EU-ból isten hírével.

Franciaország és Belgium azt is Cameron értésére adta, hogy nem fogadnának el cikk-cakkokat a szigetország részéről, azaz a briteknek egyetlen népszavazáson egyértelmű választ kell adniuk arra, hogy maradnának-e vagy mennének-e.

Ezzel arra utaltak, hogy egyes brit szakértők, főként a kiválást támogatók csoportjából felvetették egy második, a kilépés feltételeiről döntő szavazás megtartásának lehetőségét, ha a britek a függetlenség mellé tennék le a voksukat. Ezzel felhígítanák az első népszavazás tétjét, azaz mintegy megkönnyítenék az embereknek, hogy a kilépés mellé tegyék az X-et.

Zajlik az élet

A kedélyek az EU-csúcs első napján mind Brüsszelben, mind Londonban magasra hágtak. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz azzal fenyegetőzött, hogy a parlament elutasítja a brit-EU megállapodást, ha azt (a vendégmunkásokkal szemben) diszkriminatívnak találja.

Egy vezető tory politikus arra biztatta a brit vállalatvezetőket, hogy írjanak alá egy az egyezséget támogató levelet még azelőtt, hogy az megszületett volna. Konzervatív politikusok dühödten támadták a BBC-t, miután tízperces lehetőséget adott a megszólalásra Neil Kinnock egykori munkáspárti vezérnek, aki rémhírterjesztéssel vádolta a függetlenségpártiakat.

Hírek terjengenek arról, hogy a londoni FTSE-100 tőzsdeindexben képviselt száz cég közül több mint nyolcvan vezetői aláírták azt a levelet, amely Nagy-Britannia EU-tagságának megtartására szólítja fel a választókat.

Nincs előrelépés

A bevándorlási válság kezelésében nem léptek előre az EU-csúcs résztvevői. Matteo Renzi olasz miniszterelnök az ATV tudósítása szerint elismételte azt a korábbi fenyegetést, miszerint az ehhez szükséges forrásokat azoktól az országoktól kell elvonni, amelyek nem vesznek részt a közös európai erőfeszítésekben, például nem akarnak befogadni menekülteket. Donald Tusk bejelentette, hogy március elején EU-török csúcsot tartanak a válság kezeléséről. A brüsszeli vezetés elsősorban az unió és Törökország közös fellépésétől várja a sikert ebben az ügyben - idézte a politikust a BBC. Angela Merkel német kancellár csatlakozott ehhez az állásponthoz. Ausztriát figyelmeztették, hogy az EU szabályaiba ütközik, ha - mint bejelentette - napi korlátot szab a déli határain belépő migránsok számára vonatkozóan.