Az újabb válság jön, vagy talán már zajlik is, mégsem tűnik annyira aggodalmasnak a világ közgazdászközege, mint akár néhány éve, amikor azon versenyeztek a hozzáértők, hogy ki tud nagyobb gazdasági világégést jósolni.

A várható mindenkori válság oka: kell jöjjön, mert elmúlt nagyjából 10 év. A gazdaság ciklikusan működik, úgyhogy a békés fellendülést követnie kell az összeomlásnak.

Kapcsolódó

A 2020 elején beállni látszó mérsékelt lassulás idején itthon is megkérdeztük a közgazdászokat, hogy most félni kell, vagy nem?

Az akkori benyomásokat nagyjából úgy lehetett összefoglalni, hogy kell aggódni, de nem nagyon.

 

Válságvárás 2020-ra

Néhány szempont, amelyeket megdöbbentően gyorsan félresöpört a történelem, viszont bő két éve még a válságforgatókönyvek kiindulópontjainak számítottak:

  • Nagyon magas szinten vannak a vállalati adósságráták, jöhet egy bedőlési hullám a céges hitelezésben.
  • Olaszország politikailag instabil, rendkívül rossz helyzetben van a költségvetés, ismét a szétesés réme fenyegeti az eurozónát.
  • Kibékíthetetlen viszály alakult ki Kína és az Egyesült Államok között a kereskedelmi háborúban, aminek nem lehet orvosolni a hatásait.
  • Itthon a gazdasági túlfűtöttség veszélye, ami a kormány kritikusai szerint akkor a teljes összeomlást hozhatta volna.

Győztek a vészmadarak?

Ha pusztán a kronológiát nézzük, akkor a Covid-19 járvány letaglózó megjelenése még meg is felelhetne a hagyományos ciklikusságot feltételező közgazdasági logikának. A világgazdaság valóban összeroskadt egy évtizedes gyarapodást követően, amiből le kell vonni a megfelelő konklúziókat.

Erre igyekeztek azonban más szakértők, például Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza kiemelni, hogy a Covid-19 pont nem az a helyzet, amiből érdemes lenne tanulni.

Miközben a járvány előtt látott tényezők közgazdaságiak voltak, amelyek ellen szabályozással, jó kormányzással fel lehet lépni, egy vírus terjedéséből ilyen következtetéseket nem lehet levonni, és nem is szabadna ebből kiindulni.

Ennek megfelelően, ha időben passzolt is a válságciklust, itt most a fekete ló esete forog fenn, és nem a megszokott gazdasági folyamatok hullámzása.

Kockázatok mindenhol

Az alapvetően pozitívnak tűnő előrejelzések ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más szervezetek is komoly vészforgatókönyvekkel számolnak.

  • Ki kell váltani az orosz energiahordozókat. A politikai szándék erre adott, ez viszont komoly költségekkel is jár.
  • A fejlődő gazdaságok, mint amilyen India vagy Egyiptom az élelmiszerellátásuk okán is kiszolgáltatottak Ukrajnának és Oroszországnak. Ezeknek az ellátási láncoknak a megszakadása lázongásokhoz, a politikai stabilitás megbomlásához vezethet. Ilyen kockázatokkal számol a Fitch Solutions részéről Cedric Chehab vezető elemző is például Algériában, Bangladesben, vagy Kambodzsában.
  • Európa keleti térsége, így Magyarország is most, és az előre látható jövőben egy akut válságot kell kezeljen az ukrán háború miatt menekülni kényszerülők ellátásával, ez mérhető növekedési kockázatként értelmezhető az IMF szerint.
  • Globálisan az ellátási láncok nem jöttek helyre, elkezdett több nagy cég újabb beruházásokat, hogy ne egyetlen cég Tajvanban szolgáltassa a világon mindenhol tömegével használt és gyártott elektronikai eszközökhöz elengedhetetlen alkatrészeket. Azonban ez is időigényes, és lecsapódik az árazásban.
  • A Covidot már nagyon szeretné mindenki elfeledni, de a kevésbé pusztító, viszont sokkal gyorsabban terjedő variánsai még itt vannak. Emiatt például Kína kirívóan szigorú lezárásai önmagában visszavetik a világgazdasági növekedési lehetőségeket, mivel az érintett emberek nem tudnak rendesen dolgozni azokban az iparágakban, amelyekben Kína nemzetközi szinten meghatározó szállító.
  • Ilyen inflációs közegben megnő a kockázata annak, hogy elhibázott döntést hoznak egyes államok, leginkább a jegybankoknak kell eltalálni az egyensúlyt, mivel most komoly károkat lehet okozni egy alulméretezett, vagy eltúlzott politikával, illetve annak nem megfelelő kommunikációjával.
  • Az Európai Központi Bank esetében sok közgazdász szerint ez már meg is történt. Az EKB mostanra kötelezte el magát szóban egy normalizációs pálya mellett, miközben az Egyesült Államokban a Federal Reserve sokkal hamarabb reagált az emelkedő árakra. A Fitch Solutions várakozása szerint ez a fejlődő piacokra, például Magyarországra nézve azért jelent mindez sokkal ingoványosabb terepet, mert itt a piaci kiszolgáltatottságok miatt sokkal nagyobbat kell emelni – ahogy ezt az MNB igyekszik is megtenni -, mindez viszont a gazdaság más területein okozhat károkat.
  • Legrosszabb forgatókönyvként pedig egyáltalán nem zárható ki az Ukrajnában zajló háború továbbterjedése.

Változik a magyar pálya is

Az újonnan publikált friss konvergencia-jelentésben közölte az aktualizált makrogazdasági előrejelzéseit a hazai gazdasági kormányzat. Mint arra lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING elemzője felhívta a figyelmet, itt várhatóan jelentős revíziókat lehet majd látni, egyben a jövőbeni stratégiáról való kormányzati elképzelés is tisztázódhat.

Ezt igazolta is a dokumentum, a korábbihoz képest majdnem egy teljes százalékkal alacsonyabb növekedést prognosztizál a Pénzügyminisztérium, közben a korábbinál komolyabb kiigazítási terveket fogalmaz meg 2026-ig.

Az elkerülhetetlen módosítást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, ha másért nem is, a minden várakozást felülíró infláció miatt. Emiatt az sem kizárható, hogy az újraválasztott kormány szakít eddigi gyakorlatával, és nem tavasszal szavaztatja meg a 2023-as költségvetést.

Az IMF aktualizált előrejelzése szerint a Covid utáni száguldást hozó, 7,1 százalékos növekedést követően a külső körülmények miatt idén és jövőre is 3,5 százalék körüli szinteken bővülhet a magyar gazdaság.

Mindezt 10 százalék körüli éves inflációval, amit a Magyar Nemzeti Bank legújabb előrejelzése is megerősít.

Mivel továbbra is rendezetlen a politikai viszony az Európai Bizottsággal, ami elindította Magyarországgal szemben a jogbiztonságot számon kérő eljárást, várhatóan nem lesz folyamatos beáramlása a közeljövőben az uniós pénzeknek. Ezt a lapunk által megkérdezett elemzők szerint várhatóan a kormány újabb devizakötvények kibocsátásával helyettesítheti.

Szinkronhiány

A háború eltörölheti mindazt az előrelépést, amit megtett a közelmúltban a világgazdaság, a menekülthelyzet kezelése több országnak, így Magyarországnak is a térségben gazdasági visszaesést jelent, miközben globálisan a nyersanyagot exportáló országok jól járnak az áremelkedéssel -   mondta Pierre-Olivier Gourinchas az IMF vezető közgazdásza.

Globális számításokat nézve szerencsés a helyzet, Gourinchas elmondása szerint már kevésbé függ az olajtól az USA és a világgazdaság ezért sincs indok, hogy az 1970-es folyamotokhoz hasonlítsák a jelenlegi infláció alakulását.

A recessziós, vagy akár a mérsékelt növekedés mellett tartósan magas inflációt, a stagflációt úgyszintén nem tartja valószínűnek Cedric Chehab. A Fitch Solutions számítása szerint a háborús helyzet miatt idén nem 4,1, hanem 3,6 százalékkal nőhet a világgazdaság.

Ha csak ezeket a számokat nézzük, akár a Fitch, akár az IMF legújabb előrejelzéseiben, akkor igazából nincs semmi gond, meghaladja a növekedés a Covid előtti pályát, az inflációval meg majd kezdenek valamit a jegybankok.

Csak remélni lehet, hogy megvalósulnak az optimista várakozások, és tényleg az összes veszély ellenére a rózsaszín szemüvegen keresztül nézett világot hozza a közeljövő, az elmúlt évtizedeket nézve mégis a kelleténél optimistábbnak tűnnek az elemzőházak által közölt számok.