Giuseppe Conte olasz miniszterelnök nem sokat ért el a csütörtök-pénteki EU-s csúcsértekezleten annak ellenére, hogy a menekültkérdéssel kapcsolatos határozat megvétózásával fenyegetőzött - írja Adam Fleming, a BBC brüsszeli tudósítója. Az uniós vezetők mostantól elvárják a Földközi-tengeren bevándorlókat szállító hajóktól, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jog szabályait, azaz lesznek szívesen nem foglalkozni embercsempészettel, illegális bevándorlók szállításával. Ez nem hogy nem sok, hanem lényében semmi, mert eddig is elvárható volt.

Zárt táborok, zavaros dokumentum

QP | Quality Placement

A nagy dobás, hogy az EU-tagállamok zárt adminisztratív központokban különíthetik el az érkezőket, ahol biztonságos körülmények között intézhetik az ügyüket. A megfigyelők egy része úgy véli, ez jó dolog, hiszen így könnyebb visszaküldeni azokat, akik nem tudják igazolni, hogy a segítségre jogosult menekültek. Mások úgy véli, hogy gyakorlatilag börtöntáborok létesülhetnek Európában.

A csúcs határozattervezetének ez a része tele van ellenmondásokkal, ötletszerűen elszórt, a tágabb értelmezésre lehetőséget biztosító vesszőkkel és utólag beszúrt szövegrészekkel - hangsúlyozza a BBC szakírója. Mindez elkerülhetetlen, hiszen az éjszaka közepén, kutyafuttában szövegezték a dokumentumot. Ahogy azonban a New York Times összefoglalójából kiderül, nem ez az igazi nagy gond a papírral.

Senki sem kötelezte el magát

Az uniós vezetők megállapodtak ugyan az említett központok felállításáról az EU bármelyik országában, hogy tehermentesítsék a bevándorlási frontországokat, Görögországot, Olaszországot és Spanyolországot, és támogatnák hasonló táborok létesítését Észak-Afrikában is, ahonnan a menekülthajók indulnak. Ugyanakkor sem Európában, sem Észak-Afrikában egyetlen ország sem jelezte, hogy kész lenne ilyen központot felállítani. (Marokkó kifejezetten elutasította ezt, Conte igyekezett hangsúlyozni, hogy semmi sem kötelezi kormányát ilyen tábor felállítására.)

Az igazán nagy homály azonban a legkritikusabb kérdést borítja: visszafordíthatja-e Németország - vagy bármely más ország - a határáról azokat a bevándorlókat, akiket a schengeni övezeten belül egy másik országban már regisztráltak vagy sem? Ezzel kapcsolatban Európa első emberei annyit tudtak összehozni a hajnalig tartó munkavacsorán, hogy "megtesznek minden belső jogi és adminisztratív intézkedést annak érdekében, hogy az ilyen mozgásokat megakadályozzák".

Megmenekült-e Angela Merkel?

A cél az lenne, hogy megtartsák az övezeten belül a nyitott határokat, ami garantálja az áruk és az emberek szabad mozgását az EU-ban. A nagy kérdés azonban az, hogy Angela Merkel német kancellár hazai bírálói beérik-e ezzel a - finoman fogalmazva - általános megfogalmazással vagy sem.

Hors Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU elnöke akár egyoldalú döntéssel is lezárná a német határt az ilyen bevándorlók előtt, ami a kancellár szerint lehetetlenné tenné a migráció közös európai kezelését. Ehelyett láncreakciót indítana el, hiszen minden más ország is lezárná a határait, mert attól tartana, hogy a bevándorlás végállomásává válik.

Hogy állunk most?

A New York Times értékelése szerint az egyik legnagyobb gond, hogy az EU-nak nincs egységes szabályozása vagy rendszere a menekültek elhelyezésére. Ezért nem tudni, milyen szabályok alapján végeznék a menekültkérelmek elbírálását az új táborokban, ha létrejönnének, akár Európán belül, akár azon kívül.

Ugyanakkor igaz, hogy az új szabály elmozdul a dublini egyezménytől, amely szerint minden érkező ügyét abban az országban kellett elintézni, amelyben belépett az EU-ba.

A fotó forrása: Pixabay