A Brent olaj ára egy hónap alatt 39 százalékkal emelkedett az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett büntetőintézkedéseknek köszönhetően, melyek miatt a piaci szereplők nagy része inkább nem vásárol olajat az oroszoktól. Aki mégis így tesz, az számíthat olyan kritikákra, amit például az ukrán külügyminiszter fogalmazott meg a Shell Oroszországtól való olajvásárlására reagálva, amikor azt kérdezte, hogy nem bűzlik-e az olaj „az ukránok vérétől”. 

A West Texas Intermediate ára 2015 és 2020 között 51 dollár/hordó volt, majd lecsökkent 40-re, napjainkban pedig elérte a 129 dollárt is. Utoljára 2008-ban volt példátlanul magas az olaj ára, akkor a Brenté majdnem elérte a 140 dolláros hordónkénti árat. Elemzők szerint azonban a magas olajárak és a globális recesszió között nem annyira erős az összefüggés, mert bár 2008-ban az olajár-emelkedést tényleg válság követte.

A közgazdászok nagy része egyetért abban, hogy a kettő között nem volt ok-okozati összefüggés. 

Ben Bernanke volt Fed-elnök egy huszonöt évvel ezelőtt megjelent elemzése szerint tulajdonképpen nem maga az olajár-emelkedés miatt következik be a gazdasági visszaesés, hanem a központi bankok válaszintézkedései miatt, amelyek elsődleges célja az infláció csökkentése. A feltörekvő gazdaságok jobban teljesítenek ilyen időszakokban az olajban gazdag államoknál, mert a GDP-jük nagy része nem olajbevételekből, hanem szénhidrogénekből származik.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.