A finnországi nyaralók hetek óta hatalmas lángcsóvákat látnak a keleti határ mellett fekvő Virolahti település horizontján, de ugyanerről számoltak be a Hamina külső szigetcsoportjához tartozó Lanskeri szigetről is. Mindezt pedig alátámasztják a NASA tűzfigyelő rendszerének műholdfelvételei is, amelyek szerint június 17. óta minden nap lángokat észleltek a Gazprom orosz földgáz- és olajipari konszern Portovaja kompresszorállomásán – számolt be a finn Yle hírportál.

A kompresszorállomás olyan üzem, ahol a gáznyomást növelik, és ezzel a gázhálózat szállítási kapacitását növelik. Valószínű, hogy a lángokat a kompresszorállomáson történő földgázfáklyázás okozza, nem pedig műszaki hiba. A fáklyázás az égő gáz égetéssel történő, ellenőrzött és szándékos megsemmisítését jelenti, az eljárás a toronyból felcsapó lángok miatt könnyen tettenérhető.

A finneket levágta a Gazprom

Egyáltalán nem kivételes, hogy elégetik a földgázt: főként olajfinomítók, olajkitermelő kutak élnek ezzel a módszerrel, mivel az olaj felhozatala és tisztítása során is keletkezik földgáz, amelyet egyszerűbb elégetni. A finn határ közelében, a Finn-öböl partján lévő Gazprom kompresszorállomás területén azonban a NASA műholdfelvételei szerint tavaly szeptember óta nem észleltek tüzet, ezt megelőzően azonban még nem volt ilyen időszak.

Finnország május óta nem kap földgázt Oroszországtól, mert nem volt hajlandó az Oroszország által követelt rubelben fizetni a gázért. Eleve nem volt jelentős a finnek által importált mennyiség, mindössze az ország energiaellátásának 10 százalékát importálták az oroszoktól, így gyorsan át tudtak állni. 

A fáklya jelezheti a problémákat

Olga Väisänen, a Gasum energetikai vállalat kommunikációs igazgatója nem kommentálta az oroszországi gázfáklyázást információk hiányában. Azonban általánosságban azt elmondta, hogy a gázkitermeléssel és -szállítással kapcsolatban bizonyos helyzetekben fáklyázni kell. Väisänen szerint a fáklyázásra gyakran zavarok idején kerül sor.

„Ha például egy LNG-terminálban vagy egy biogázüzemben meghibásodás lép fel, akkor a fáklyázáshoz kell folyamodni, például a gáztartályban lévő nyomás állandó szinten tartása érdekében” – magyarázta Väisänen.

Egy olajmező mellett égetik a feleslegesen kitermelt földgázt.
Egy olajmező mellett égetik a feleslegesen kitermelt földgázt.

Fáklyázást igénylő helyzet például akkor állhat elő, ha a gáz nem szállítható a vevőnek, vagy a vevő nem tudja átvenni. Väisänen szerint a hosszú távú fáklyázást éppen egy zavarhelyzet okozhatja. Finnországban például az LNG-t, azaz a cseppfolyósított földgázt akkor égeti el így, amikor a gáz elpárolog, amikor a hajó rakományát kirakodják az LNG-importterminálon. A földgázt úgy cseppfolyósítják, hogy -162 fokra hűtik le, és amikor felmelegítik, ismét elpárolog.

Sok helyen fáklyázhatnak még

Oroszország június közepe óta folyamatosan csökkenti az Északi Áramlat gázvezetéken érkező földgázszállításokat. Most már mindössze 20 százalékát használják csak ki a vezeték teljes kapacitásának. Mindezt a Gazprom a gáztranzit-útvonal kompresszoránál használt gázturbinák karbantartásával indokolta, amelyet a szinte közvetlenül Vlagyimir Putyin elnök által irányított vállalat szerint csak bonyolítanak a nyugati szankciók.

Az Európai Unió kategórikusan tagadja, hogy a turbinák szervizelését befolyásolnák a szankciók, állítják, hogy Moszkva csak a gázszállítmányok visszatartásával akarja növelni a nyomást a nyugati országokon, amelyek támogatják Ukrajnát a háborúban. A Kreml bennfenteseire hivatkozva a Bloomberg arról ír, hogy valóban csak zsarolási célból tartják vissza a gázszállítmányokat.

Viszont ahogy írtuk, a földgáz-infrastruktúrában egyszerre kell fenntartani a vezetékekben a megfelelő nyomást, valamint ezzel párhuzamosan vigyázni kell arra, hogy ne legyen túl nagy a nyomás a hálózaton. Az Északi Áramlat részleges leállítása miatt a Gazpromnak vagy be kell tárolnia a földgázt még az orosz oldalon, vagy ott is elégethetik a felesleget valamely kompresszorállomáson.

Mindent beborít a Gazprom korompora

Visszatérve Finnországba, más gondokat is okoz a gázfáklyázás, mint a készletek esztelen pazarlását. Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára szerint a fáklyázás során úgynevezett fekete szén, azaz korompor keletkezik, amely felgyorsítja a hó és a jég olvadását, amikor az rájuk kerül. Ez pedig felgyorsítja az éghajlatváltozást az északi régiókban. Taalas szerint a hó és a jég olvadása az oka annak, hogy az északi régiók kétszeres ütemben melegedtek.

A feketeszén nem egyedül olvasztja a jeget és a havat. Taalas rávilágított, hogy a fáklyázással keletkező szén-dioxid kibocsátása az első számú hó- és jégolvasztó. Ezután következik a metán.

A feketeszén egy olyan részecske-kibocsátás, amelynek élettartama a légkörben 1-2 hét. Az eső meggyorsíthatja a részecskék leülepedését a talajon, de a részecskék néhány hét alatt nagy területen elterjedhetnek. Finnországban például a tavaszi jégen fekete részecskéket lehet látni, amelyek Taalas szerint mind a fáklyázáshoz, mind a Szentpétervár környékén lévő nagy kibocsátó forrásokhoz kapcsolódnak.