Sűrű év elé néz a brit parlament, ha Rishi Sunak miniszterelnök terveinek megfelelően év végéig kigyomlálják a brit törvényhozásból azokat a pontokat, amelyeket az Európai Unióból való távozás, a brexit után – a vállalkozásokat érintő átállási zökkenők minimalizálása érdekében – nemes egyszerűséggel átmásoltak az uniós törvények közül.

Jelen állás szerint ezek decemberben hatályukat is veszítik, így meg kell oldani a pótlásukat, kivéve, ha a képviselők a hosszabbítás mellett szavaznak – írja a BBC.

A Munkáspárt már jelezte, hogy indokoltnak látnák a határidő kitolását 2026-ra, azzal érvelve, hogy csak így lehetnek egészen biztosak abban: a munkavállalói jogok nem sérülnek. Rishi Sunak azonban hajthatatlan, még a héten is arról beszélt, hogy tologatás helyett inkább hozzá kell látni a munkához.

Munka márpedig bőven akad ezzel kapcsolatban. A kormány eddig több mint 2400 uniós törvényt azonosított a brit rendszerben, szakértők szerint azonban ezeken kívül még 1400 darabbal lehet számolni, ezeket mind felül kell vizsgálni.

Számos képviselő azzal számol, hogy a tisztségviselőket egész egyszerűen maga alá temeti majd ez a munkamennyiség, a végeredmény pedig egy lyukakkal és kérdőjelekkel teli törvényrendszer lesz 2024 elejétől kezdve.

A zöldek kereszttüzében

Rishi Sunak szerint a hatályukat vesztő uniós törvények lehetőséget teremtenek a kormánynak arra, hogy vállalkozásbarátabb jogi környezetet teremtsenek. Környezetvédelmi szervezetek képviselői azonban arra figyelmeztették a kormányfőt, hogy problémás lehet a rengeteg uniós környezetvédelmi törvény áttekintése, valamint hiánytalan átültetése a brit rendszerbe. Az elnagyolt, sietős munka eredménye pedig a légszennyezés, a vízminőség és a vadvilág védelme terén is megmutatkozhat.

Még egy ötéves is megértené, hogy egészen addig ragaszkodni kell ahhoz, amink már megvan, amíg ki nem dolgoztunk valami mást, amivel helyettesíthetjük

– mondta Craig Bennett, a Wildlife Trusts környezetvédelmi szervezet vezérigazgatója, aki szerint a kormány buldózerként működhet, ha ragaszkodik az aktuális tervekhez.

Még a párttársak is lázadnak

A kabinet azt szeretné, hogy szeptember végéig álljon össze egy lista azokról a törvényekről, amelyeket törölni szeretnének, és az ezzel kapcsolatos szavazás után a parlamenti képviselők is kezdeményezhetnék egyes törvények felvételét vagy levételét a lajstromból.

Ezt a munkamódszert azonban hibásnak tartja több – Rishi Sunakhoz hasonlóan – konzervatív háttérember, például a korábban brexitügyi miniszteri posztot betöltő David Davis is. A tervezett kivitelezés ellen ágáló konzervatív politikusok azt szorgalmazzák, hogy a képviselőknek nagyobb szavuk legyen abban, milyen uniós törvényeknek intsenek teljes egészében búcsút, ne csak utólag szólhassanak bele.