Orbán Viktor és Angela Merkel nem éppen a legjobb barátok, ám Magyarország miniszterelnöke ennek ellenére megtalálta a módját, hogy előmozdítsa a német-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődését - írja összefoglalójában az amerikai Politico európai kiadása. A módszer egyszerű: igyekszik mélyíteni kormánya kapcsolatait a német régiók élén álló vezetőkkel.

Ezzel a trükkel ő és miniszterei elkerülik, hogy válaszolniuk kelljen a 2010 óta regnáló magyar vezetést érő európai, ezen belül berlini kritikákra. Annak ellenére kereshetik a módját a gazdasági kapcsolatok javításának, hogy Budapest a bevándorlással kapcsolatos keményvonalas politikája és a demokrácia intézményrendszerének leépítése miatt folyamatos politikai és jogi nyomás alatt áll.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

Barátok kellenek

Ennek ellensúlyozására a magyar kormányfőnek barátokra van szüksége, és nagyon úgy tűnik, hogy Németországban a berlini központtól távolabb talált néhányat - fejtegeti a Politico. Az elmúlt hat hónapban Orbán Viktor és kormányának miniszterei egymás után bonyolították le a találkozókat Szászország, Szász-Anhalt, Bajorország, Hessen és Baden-Württemberg tartomány vezetőivel.

Németország föderális politikai berendezkedésében a regionális kormányzati és pártvezetőknek jelentős befolyásuk van - emlékeztet a Politico. Miután a német kormány folyamatosan bírálja Orbánt, válaszul elkezdett stratégiai kapcsolatokat kiépíteni a tartományokkal, amelyeknél nagyobb megértésre, üzletcentrikusabb szemléletre, kevesebb politikai kritikára számíthat - mondja Milan Nic a német külügyi intézet elemzője.

Közvetlen üzenet

A magyar miniszterelnök a régiókra koncentrálva közvetlenül juttathatja el üzenetét a helyi vezetőknek, illetve - a regionális médián keresztül - a közvéleménynek. Mondandójának lényege, hogy hagyják a magyar vezetést, hogy saját belátása szerint intézze az ország ügyeit, és eközben ne felejtsék el, hogy a Magyarország nyitott az üzleti kapcsolatokra.

Nem akarjuk német pénzből felemelni a magyar gazdaságot, pusztán kereskedni és üzletelni akarunk, és azt szeretnénk, ha a magyarok előtt nyitva állnának a német munkalehetőségek - fejtegette nemrégiben Passauer Neue Presse regionális napilapnak nyilatkozva. Eközben Merkel és Orbán 2015-ben tartott utoljára kétoldalú találkozót. Idén elmaradt az 1990 óta évente megtartott magyar-német fórum, ami világos jele a két vezető közti kapcsolat lefagyásának.

Elmondják

Sajnos azt látjuk, hogy a német média gyakran elfogultan tudósít a magyarországi fejleményekről. A közvetlen magas szintű kapcsolatok lehetőséget adnak az kiegyensúlyozott tájékoztatásra - derült ki Altusz Kristóf külügyi államtitkár-helyettes szavaiból. A magyar kormánynak az a célja, hogy valós, objektív képet adjon a magyarországi helyzetről. Az egyik üzenet szerint a magyar kormány a déli határ lezárásával az európai szolidaritás jegyében Németországot is védi.

Eközben annak is vannak jelei, hogy a magyar vezetés igyekszik kihasználni a Németországon belüli megosztottságot, azt az érzést keltve, hogy a magyaroknak éppen olyan sérelmeik vannak a kontinens nyugati felével szemben, mint a volt Kelet-Németországban élő németeknek. Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter például nemrégiben arról a keserűségről beszélt, amelyet a keletnémetek éreznek időként azért, ahogy az országuk nyugati részén lakók kezelik őket.

Eközben egyes helyi vezetők, főként a keleti tartományokban népszerű Baloldal párt és a Zöldek képviselői szintén elmondják a véleményüket. Az előbbi egyik szászországi képviselője, Rico Gebbardt például kifogásolta, hogy Merkel pártja, a CDU tartományi vezetői olyan jobboldali popullistával barátkoznak, aki "lábbal tiporja" az emberi jogokat - idézte a német politikust a Politico.

A nyitókép forrása: Pixabay.