Nagyszabású diákhitel-elengedést jelentett be szerdán az amerikai elnök: 10, illetve 20 ezer dollárral csökken a hiteltartozások zöme, a költségvetés ezzel mintegy 300 milliárd dolláros bevételről mond le – írja az MTI.

Az amerikai kormány 10 ezer dollárral (több mint 4 millió forinttal) csökkenti azoknak a diákhitel-tartozását, akik évente 125 ezer dollárnál (több mint 50 millió forint) kevesebbet keresnek. A hátrányos helyzetű családból származó diákoknak, akik a Pell Ösztöndíjnak nevezett diáksegélyben részesülnek, 20 ezer dollárral kevesebbet kell törleszteniük hitelükből. A magas jövedelmű egyének és háztartások nem részesülnek a visszafizetési kedvezményből, de ez a jövedelmek felső 5 százalékát jelenti. Számukra, illetve a fennmaradó diákhitelek adósai számára a törlesztési moratóriumot az év végéig meghosszabbították.

A közlemény szerint a feketékre különösen nagy terhet rak a diákhitel. "A tipikus fekete diákhitel-felvevő, aki 1995-96-ban kezdte a főiskolát, 20 évvel később a felvett összegnek a 95 százalékát még nem tudta visszafizetni" – írja a Fehér Ház.

A program az adósságelengedés mellett felső összeghatárt is megállapít a havi törlesztési részletekre.

Ha minden adós igényli a kedvezményt, akkor a 43 millió adósból nagyjából 20 millióan teljesen megszabadulnak a további törlesztési kötelezettségüktől. Az oktatási minisztérium adatai szerint ma az Egyesült Államokban a 43 millió diákhiteladós 21 százaléka 25 évnél nem idősebb, 44 százalékuk 36-39 év közötti, több mint harmaduk 40 év feletti, és van 5 százaléknyi, aki már az idős korosztályba tartozik.

A mostani adósságelengedési program a számítások szerint az államot 300 milliárd dollár (több mint 120 ezer milliárd forint) bevételtől fosztja meg, ami nagyjából egyenlő azzal az összeggel, amellyel a költségvetés hiányát csökkentené a közelmúltban elfogadott nagyszabású, úgynevezett inflációcsökkentési törvény.

Az amerikai állam teljes kintlevősége diákhitelek formájában 1600 milliárd dollár, miközben a teljes államadósság a pénzügyi tárca adatai szerint 30 700 milliárd.

A The Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikkében "inflációnövelő törvénynek" csúfolja és szavazatvásárlásnak nevezi a jogszabályt.