Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
A kis- és a nagyobb divatipari vállalatoknak egyaránt gyorsan kellett reagálniuk a pandémia okozta problémákra: amellett, hogy sürgeti őket a fenntarthatóságra való törekvés és a koronavírus-járványból fakadó pénzügyi- és egyéb előállítási problémák sora, szembe kellett nézniük a vásárlói magatartás törékenységével és a közösségi média erősödő szerepével is.
A német Vogue idén is elkészítette a Fashion Industry Report kiadványát, amelyben a nemzetközi piacok elemzése mellett a németországi divatipar alakulását elemezték.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Annak ellenére, hogy a luxusdivat kapcsán általában az olasz vagy a francia márkák jutnak eszünkbe, érdemes a német piacra is odafigyelni.
Európa legnagyobb gazdasága már ebből a tortából is nagy szeletet vág: 2020-ban a luxusmárkák kétszer annyi bevételt (431 millió euróval többet) termeltek, mint a spanyol piac és 110 millió euróval többet kaszáltak, mint a francia vagy az olasz és a brit luxusdivatipar.
Ez annak ellenére rendkívül magas érték, hogy egy átlagos németországi lakos alig több mint 63 eurót költ havonta ruházati cikkekre. Ez annak tudható be, hogy a német fogyasztók még mindig kiemelkedően "ártudatosak" - fogalmaz a lap.
Megváltozott a luxus fogalma
Már nyilvános vita tárgya az "új luxus" fogalma a Vogue szerint. Többről szól, mint státuszról és tulajdonjogról, most már a fogyasztók közös élményeiről és értékeiről, valamint a márkákhoz fűződő viszonyukról szól. Ez már a gyártókra is hatással van - állítja Gina Condine, a Liebeskind Berlin beszerzési igazgatója.
Véleménye szerint bőrtáskáik már nemcsak státuszszimbólumok, amelyeket az imázs vagy a magamutogatás kedvéért hordanak, hanem valódi érték, az attitűd kifejezésére szolgál, és ebben a szemléletben a pandémia hozott el érdemi változásokat.
A vásárlók mindeközben egyre jobban figyelnek a fenntarthatóságra, a fiatalabb generáció viszont már azt a megfizethető luxust keresi, amely "menő" közösséget is kínál nekik egyben.
Lagerfeld aranykora
Megfizethető darabokat kínál, így hamar beszippantotta a fiatalokat Karl Lagerfeld márkája - állítja Pier Paolo Righi, a márka elnöke. A vállalatnak több mint 250 saját üzlete van világszerte, de termékeik olyan boltokban is megtalálhatók, mint a Peek & Cloppenburg vagy a német KaDeWe. A Lagerfeld elsősorban digitális márkaként indult, amely már a kezdetektől az e-kereskedelemre fókuszált.
Ennek gyümölcsét manapság tudják igazán learatni: hihetetlen növekedésről számolnak be. A cégvezető szerint sikerük egyik kulcsa, hogy hatmilliós Instagram-táboruk visszajelzéseit folyamatosan követik és azokat beépítik az új kollekciókba. Ráadásul egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az Insta-vásárlásra is, ahol a képre klikkelve közvetlenül megvásárolhatók a termékek.
Életre kelt az MCM
Az 1976-ban Münchenben alapított MCM világszerte a bőrárukról és az összetéveszthetetlen Visetos-nyomattal ellátott táskáiról vált híressé. A fiatal generáció megszólítása érdekében legutóbb az amerikai többszörös Grammy-díjas énekesnővel, Billie Eilish-sal működtek együtt.
Dirk Schönberger, aki a cég kreatív igazgatója szerint az énekesnővel való közös munka feltette őket a fiatalok térképére, de ehhez a hitelesség is óriási szerepet játszott. Eilish ugyanis "hiteles" a közönsége számára.
Azok a márkák pedig, amelyek csupán megpróbálják utánozni a Z-generációt, elbuknak. Az együttműködések ezért akkor sikeresek, ha azok párbeszédet is kezdeményeznek és így új célcsoportokat szólítanak meg - véli a kreatív igazgató.
Dauber Anna márkájának "jót tett" a pandémia
"Nem haute couture-t (csúcsszabászat), hanem mindennapi viseletre szánt ruhákat tervezek. A vásárlóim nagy része 25-40 év közötti, de több idősebb, felső vezetésben dolgozó nő is válogat a kollekció darabjai közt" - mondta lapunknak Daubner Anna, aki 2014-ben alapította meg saját márkáját (Anna Daubner).
Beszámolója szerint a közösségi média fontos eleme a márka népszerűsítésében. Így azok a tervezők is elkezdtek ezekre a platformokra támaszkodni, akik eddig nem figyeltek erre.
A világjárvány ráadásul kifejezetten "jót tett" a márkának, amellett ugyanis, hogy Instagramon saját magán kezdte el befotózni a ruhákat, erre a platformra elkezdett videókat is gyártani, így jóval több emberhez eljutott. A vásárlók ugyanis továbbra is szeretik, ha látják, ki tervezi, álmodja meg a ruhákat és jobban belelátnak a háttérfolyamatokba.
Az online révén sokkal több emberhez sikerült eljutni, mára már nagyjából egyenlő forgalmat bonyolít a webshop és a fizikai boltja is - számolt be Daubner. A Budapesten található üzlet sokszor az erős online jelenlét ellenére is kicsit jobban teljesít, ami azért lehet, mert vásárlói szeretik élőben is felpróbálni és megnézni a ruhákat.
A gyártás oroszlánrésze még mindig nálam van, emiatt nem tudunk nagyobb mennyiséget a polcokra tenni - mondta Daubner Anna. A márka jelenleg főként a hazai vevőkből él, de a Margot Store-ban előszeretettel vásárolnak külföldiek is.
A fenntartható anyagok fontossága Kerényi Virág márkájánál
Elképesztő kereslet van a táskák iránt Magyarországon, ezért a koronavírus-járványt "kihasználva" megvalósította ötleteit és elindította webshopját is Kerényi Virág divattervező. Termékei a budapesti Zani Store-n kívül Berlinben, Dubajban és New Yorkban is megvásárolhatók.
Vásárlói köre leginkább magyarokból áll, de nagyon sokan rendelnek tőle az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából is - mondta lapunknak Kerényi.
A természetes anyagokat részesíti előnyben és kerüli azokat az anyagokat, amelyek nem vagy csak nehezen bomlanak le, azt viszont még nem tapasztalja erősebben, hogy a vásárlók a fenntartható anyagokat tartanák a legfontosabb szempontnak.
A márka (Virag Kerenyi) 2013-as indulása óta részben megváltoztak a vásárlói szokások: sokan inkább műanyagot vásárolnának a szőrme vagy a bőr helyett, mert azt gondolják, hogy azzal jóval többet ártanak. "Én viszont csak olyan állatok bőrét vagy szőrét vásárolom, amiket direkt a húsáért tartanak."
A social media mellett "iszonyatosan fontos" és a legtöbb eladását az Instagram generálja, így vélhetően ez a trend idén is folytatódik.
Fizikai boltok versus online vásárlás
A fogyasztóknak minden eddiginél magasabbak az elvárásai a fizikai boltokkal szemben - derül ki a lap felméréséből. Az üzletek ugyanis többé nem csak az értékesítés egy csatornái, hanem művészeti térként és szolgáltatási pontként is funkcionálnak ( a Nanushka Bécsi úti üzlete például az élményszerű vásárlást ösztönzi, ezért egy kávézó is működik a boltban - a szerk).
A felpörgött online kereskedelem ellenére tehát még mindig központi szerepet játszanak a hagyományos boltok, mivel a fogyasztók egyre jobban értékelik a szakértői, személyes támogatást és egy olyan légkört, ahol nem érzik feszengenek attól, hogy az eladók elvárják tőlük a vásárlást.
Maeder szerint a beruházások nagy része a Z-generáció bevonzásáért történik, hiszen "ők határozzák meg a holnap vásárlási szokásait". A két új beruházás a a legmodernebb digitális eszközökkel segíti a vásárlást: okostelefonon keresztül digitális szolgáltatásokat nyújtanak a shoppingtúráktól a próbafülkéig.
A Click&Meet nevű rendszer például lehetővé teszi, hogy valaki már a boltba lépés előtt kiválassza, hogy melyik eladóval szeretne beszélni. Emellett az "élő vásárlás" funkció is jól működik, ahol átlagosan 400 élőben közvetített termékbemutatót lehet figyelemmel követni.
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
Hajnali 3-kor nem az ügyeletes nővér, hanem az ellenőr ébresztette a betegeket
Fellázadtak a dolgozók, több áruházban lebénult a kiszolgálás
Oda a jólét Európában, fogalmunk sincs, mi várhat ránk
A legjobban fizető állampapír, mégis kevesen veszik
Akkora a baj, hogy be kell avatkozni a népbetegség kezelésébe
