Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért (10 milliárd forintért), 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós (33 milliárd forint) infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente - közölte július elején Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az ügyletről részleteket nem közöltek, azt se árulták el, kitől és milyen területet vettek. A HVG most a kelet-adriai kikötőfelügyeletre hivatkozva arról ír, hogy a terület nagy része két olasz cég, a Teseco és a Seastock, kisebb része pedig az olasz állam tulajdonában volt. Az ingatlan jelenleg kihasználatlanul áll, olajfinomító működött rajta, se kikötő, se logisztikai központ nincs ott. - Az adriaports.com cikke szerint a 100 millió euróból környezeti kármentesítésre is költeni kell majd.

QP | Quality Placement

A HVG forrásai szerint a magyar szállítmányozási szakma értetlenül áll a projekt előtt. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált: magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz. A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására: partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve - jegyezte meg cikkében a HVG.