A német mérsékelt jobboldal bajban van, hat hónappal a szeptember végén esedékes németországi parlamenti választások előtt. Az exit pollok szerint, amelyek várhatóan nem lesznek messze a valós végeredménytől, a CDU a legrosszabb eredményét érte el két német tartomány, Baden-Württemberg és Rajna-vidék-Pfalz tartományi választásán. Az előbbiben a CDU a szavazatok 24 százalékát szerezhette meg, miközben a Zöldek 27 százalékot értek el, az utóbbiban a szociáldemokrata SPD 34 százalékkal lett az első a CDU 26 százalékkal a második.

A tartományi választások nem feltétlenül tükrözik az országos esélyeket, és a CDU minden bizonnyal része lesz a kormánykoalíciónak, akármilyen eredménnyel is zárul a szeptemberi szavazás, ám a friss eredmények azt sejtetik, hogy Angela Merkel kormányzásának 16 éve után a pártnak Németország nyugati részén kell küszködnie a választók támogatásának megszerzéséért, ahol a legtöbb szavazatot kellene szereznie - véli Tony Barber a Financial Times (FT) publicistája.

QP | Quality Placement

Az első vizsga

A németek először szavaztak országos jelentőségű választáson azóta, hogy a CDU Armin Laschetet választotta elnökévé januárban. Laschetre nyilván árnyékot vet a rossz eredmény annak ellenére, hogy ez még nem az ő hibája. A politikus Angela Merkel jelöltje volt a pártelnöki posztra, ám ezek után kétséges, hogy utóda lehet-e a kancellárjelölti pozícióban is. A CDU és a CSU májusban dönthet arról, ki lesz a kancellárjelöltje, és a hét végi szavazások tükrében erősen megnőtt Markus Söder, a CSU elnökének esélye e megbízatás elnyerésére. A pártszövetség gondja az, hogy kétszer indultak az elmúlt 70 évben a CSU vezetőjével az élen a kancellári tisztségért, és mindkétszer vesztettek.

A CDU kudarca mögött három okot találhatunk. Az első az a korrupciós botrány, amely nemrégiben robbant ki egy CDU-s és egy CSU-s politikus körül. Kiderült, hogy a járvány egy évvel ezelőtti hullámában cégeik jelentős közvetítői díjat zsebeltek be azon, hogy részt vettek maszkbeszerzési üzletekben. Egyes CDU-s politikusok szerint ez volt a legsúlyosabb korrupciós úgy Helmut Kohl korábbi kancellár, Merkel elődje 25 évvel ezelőtti pártfinanszírozási botránya óta, ami véget vetett Kohl karrierjének.

A járvány kezelése

A másik tényező a járvány kezelésével kapcsolatos közhangulat megváltozása. Németország a tavaly tavaszi járványhullám kezelésének egyik sikersztorija volt, ám ez nem mondható el a 2020 őszi és az idei folyamatokról. Különösen sokat rombolt a kormány tekintélyén az oltások beadásának lassúsága, vélhetően azért, mert az európai politikusok tavaly év végén túlzott várakozásokat keltettek ezzel kapcsolatban, amelyek nem teljesültek. Kevésnek tűnik az, hogy a németek tudják, mikor kerül rájuk a sor, mert ez egyben azt is jelenti, hogy sokan a nyár közepe vagy vége előtt nem számíthatnak a vakcina kínálta védettség megszerzésére.

Végül a harmadik tényező az ellenfélben keresendő. A CDU ellenfele Baden-Württembergben a Zöldek népszerű helyi vezetője Winfried Kretschmann volt, míg Rajna-vidék-Pfalzban Malu Dreyer az SPD tartományi miniszterelnöke. A Zöldek sikere előre vetíti, hogy szeptembertől fontos szereplői lehetnek a németországi kormánykoalíciónak, azaz olyan szerepet játszhatnak, milyenre 2005 óta nem kaptak esélyt.

Általánosabb következtetésként adódik a választási eredményből, hogy tovább folyik a német pártpolitika töredezetté válása - véli az FT publicistája. Az elmúlt években a szociáldemokraták veszítettek teret elsősorban, míg most a konzervatívok, miközben a Zöldek és az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak párt erősödött. Angela Merkel négy kormányából három CDU-SPD nagykoalíció volt. Úgy tűnik, hogy ennek az érának és Merkel óvatos centrista politizálásának elérkezett a vége.