Azt hiszi tényleg sokba kerül a főnökének? - Döbbenjen le ön is!

Hatalmas különbségek feszítik az Európai Uniót az óránkénti munkaerő-költségek tekintetében: a legdrágább és a legolcsóbb tagállam között kilenc-tízszeres eltérés tapasztalható. Magyarország e tekintetben az EU leghátsó udvarához tartozik a relatíve magas bérterhek mellett is - a befektető örömére.
K. Kiss Gergely, 2018. április 10. kedd, 18:34

Az óránkénti teljes munkaerő-költség - amely magába foglalja a bruttó bért és az ezen felüli fizetendő munkáltatói járulékokat is - tagállamonként 4,9 és a 42,5 euró között szóródott 2017-ben - derül ki az Eurostat friss adataiból.

Tavaly az egy órára jutó átlagos munkaerő-költség a becslések szerint 26,8 euró volt az EU egészét nézve. A tagországok között viszont jelentős szakadék tátong: a legalacsonyabb munkaerő-költséggel Bulgáriában (4,9 euró) és Romániában (6,3 euró) találkozhatnak a cégek, őket követi Litvánia (8 euró), Lettország (8,1 euró), Magyarország (9,1 euró) és Lengyelország (9,4 euró).

A legmagasabb órányi bérköltségeket pedig Dániában (42,5 euró), Belgiumban (39,6 euró), Luxemburgban (37,6 euró), Svédországban (36,6 euró) és Franciaországban (36 euró) "nyögik" a vállalkozások.

Ezek a költségek elsősorban a munkáltatók számára érdekesek - nem lehet általuk automatikusan következtetni a nettó bérekre. Például Magyarországon európai szinten a harmadik legmagasabb volt a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya, a legutóbbi 2016-os adatok alapján - emiatt hiába drágább egy magyar munkás, mint egy lett, vagy litván - a nettó bérük közel azonos szinten áll.

Nagyításért kattintson a képre!

Lengyelországban ugyanakkor az átlagos bérköltségek magasabbak, mint nálunk, miközben az adóék kisebb. Az eltérést egy autóiparból ismert példával szemléltetnénk: előfordult, hogy egy magyar operátor bruttó bérköltsége (euróban) magasabb volt, mint lengyelországi kollégájáé, mégis az utóbbi kapott kézhez többet.

Ám magas az adóék például Belgiumban és Franciaországban is, míg az angolszász tagállamokban nem, így lehet az ír dolgozók átlagos nettó bére több, mint a magasabb bérköltségű franciáké.

Két véglet

Az óránkénti bérköltségek növekedése - nemzeti pénznemben - Romániában (+17,1 százalék) és Bulgáriában (+12 százalék) volt a legmagasabb tavaly 2016-hoz viszonyítva. Eközben a harmadik helyen Magyarország állt 9,2 százalékos bővüléssel. A másik végleten Finnország áll, ahol az EU-ban egyedüliként csökkentek a bérköltségek, egész pontosan 1,5 százalékkal.

Az adatok szerint Magyarországon 2004 és 2017 között majdnem megduplázódtak az óránkénti bérköltségek. Az uniós csatlakozás évében átlagosan 1478,8 forintot fizettek a munkáltatók, míg tavaly 2817 forintba fájt nekik egy ember foglalkoztatása óránként.

Mit mutatnak a tavalyi számok?

A KSH legfrissebb munkaerőköltség-indexéből kiderül, hogy a munkáltatók élőmunkával kapcsolatos költségét 2017-ben két, egymással ellentétes hatás alakította. A munkaerőköltség mintegy háromnegyed részét jelentő munkajövedelem jelentősen emelkedett. Ennek hatását azonban részben ellensúlyozta, hogy 2017-ben a kedvező gazdasági teljesítménynek köszönhetően a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó általános kulcsát 27-ről 22 százalékra lehetett csökkenteni - fogalmaznak a magyar statisztikai hivatalnál.

A KSH szerint így összességében 2017-ben a munkaerő alkalmazásának egy órára jutó költsége 10 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mivel a létszámnövekedés üteme meghaladta a teljesített munkaórákét, az egy főre jutó munkaerőköltség az egy órára jutónál több mint egy százalékponttal kisebb ütemben nőtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gmihaly, 2018.04.10 19:13

Nyavalyás nyavalygók, úgy sajnállak titeket! Brühühűűű!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html