A brexit után Japán még szóba áll a britekkel

Az Egyesült Királyság megkötötte első szabadkereskedelmi megállapodását a brexit után. Japán esetében 99 százalékig vámmentes lesz az áruforgalmuk. Az uniós megállapodásuk viszont egyre távolabbinak tűnik.
Szabó Dániel, 2020. szeptember 11. péntek, 10:14
Fotó: Getty Images

Az Egyesült Királyság azóta, hogy formálisan távozott az Európai Unióból még nem tudott szabadkereskedelmi megállapodást kötni senkivel. Pedig a brexit előtti népszavazási kampányban, valamint az átmeneti időszakban is a kilépéspárti politikusok rendre azzal kampányoltak és érveltek, hogy a volt gyarmatbirodalom és a nemzetközösség tagjaival gyorsan egyezségre jutnak majd a szabadkereskedelemről, valamint az Európai Unióval is tető alá hoznak egy kedvező megállapodást. Erre 2016 óta nem került sor egyetlen féllel sem, sőt, az EU-val még messzebbre is lökték magukat a szerződéstől az elmúlt hetekben.

Itt az első

Pénteken viszont a világ harmadik legnagyobb gazdaságával, Japánnal sikerült megkötniük az első szabadkereskedelmi egyezményüket: a megállapodástól azt várják, hogy 15,2 milliárd fonttal (16,5 milliárd euróval) növeli a Japánnal folytatott kereskedelmet. A feltételek szerint a két ország között a vállalkozások 99 százalékig vámmentesen folytathatnak áru- és szolgáltatásforgalmat.

"Ez egy történelmi pillanat az Egyesült Királyság és Japán számára, amely a brexit utáni első nagy kereskedelmi megállapodásunk. Az általunk megtárgyalt megállapodás - rekordidő alatt és kihívást jelentő körülmények között - messze túlmutat a meglévő EU-megállapodáson, mivel új lehetőségeket biztosít a briteknek nagyszerű gyártási, élelmiszer- és italgyártási, valamint technológiai iparágak vállalkozásai "- írta Liz Truss brit kereskedelmi miniszter közleményében az Euronews szerint.

Az Egyesült Királyságnak eddig Japán a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt: 2019-ben, vagyis még a koronavírus-járvány mindent felforgató tombolása előtt, a britek 14,163 milliárd font értékben importáltak Japánból, míg exportjuk az ázsiai ország felé 13,53 milliárd fontot tett ki. Ezzel az EU-n kívüli országok között az USA, Kína és Svájc után a japánok voltak a negyedik legfontosabb partnerük.

Amiről hallani sem akar Brüsszel

A londoni kormány szeptember 9-én terjesztette be a parlament elé az úgynevezett belső piaci törvényt, azzal a céllal, hogy szabályozza az Egyesült Királyság tagállamai (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales) belső gazdasági rendjét a januári függetlenné válás után. Ebben felülírnák a tavaly megkötött, nemzetközi egyezménynek minősülő válási megállapodás egyes pontjait.

A két legfontosabb: az új jogszabály lehetővé tenné, hogy felmentést kapjanak a kiviteli vámáru-nyilatkozat kitöltése alól azok a cégek, amelyek Észak-Írországból akarnak árut szállítani Nagy-Britanniába, azaz Angliába, Skóciába vagy Walesbe, illetve a brit kormány nem konzultálna az EU-val azokról az állami támogatásokról, amelyeket az északír vállalatoknak is megadna. Az első lehetővé tenné az EU-ban élvezett gazdasági kedvezmények kihasználását a brit piacon, a második versenyelőnyhöz juttathatná a brit vállalatokat az EU piacán. Viszont Brüsszel erről hallani sem akar, az ír miniszterelnök felszólította a Boris Johnson vezette londoni kormányt, hogy ne próbáljon kalózkodni, tartsa magát a már megkötött válási megállapodáshoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK