Az igazság pillanata: Johnson király meztelen

Sima átmenetet ígértek a brexiterek a 2016-os népszavazáson a népnek az EU-tagságból a függetlenségbe, ám fél évvel a de facto önállóvá válás előtt már látszik, hogy a szigetország zátonyok között hajózik. A brexiter kormány a nagy átverést de facto beismerő döntéseket hoz.
Komócsin Sándor, 2020. július 20. hétfő, 07:09
Fotó: Reuters

Amikor Boris Johnson még mezei parlamenti képviselőként a brexitkampány élére állt 2016 júniusában, az volt a legfőbb ígérete a szavazóknak, hogy az átmenet az Egyesült Királyság EU-tagságából a függetlenségbe zavartalan (frictionless) lesz. Most éljük azokat a napokat, amikor kiderül, milyen monumentális átverés volt ez az ígéret - véli Simon Jenkins, a Guardian publicistája. Valójában nyilvánvaló, hogy az uniós egységes piac azonos standarokon alapuló, vámmentes kapcsolatrendszeréből nem lehet zökkenőmentesen átlépni egy olyanra, amelyben a felek között bármilyen szabályozási különbség van, nem beszélve a vámokról.

Most azonban gyakorlatilag a brexiter kormány egyik leginkább brexiter minisztere, Michael Gove kabinetfőnök ismeri be ezt az átverést azzal, hogy Priti Patel belügyminiszterrel az oldalán javaslatot tett egy gigantikusan nagy vámterület létrehozására a délkelet-angliai Kentben. A projektre 705 millió fontot kértek a költségvetésből. (Ez 275 milliárd forint, több mint a budapesti 4-es metró építési költségének fele.) A létesítmény azonban nem egy vámudvar, meg kell felelnie a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) csempészésellenes szabályainak. Ráadásul miután Észak-Írország az egységes EU-s piac része marad, ugyanilyen vámrezsim vonatkozik majd Nagy-Britannia és az Ír-sziget északi része közti gazdasági kapcsolatokra is.

Van egy kis bibi

Mindezzel van egy icipici probléma: hat hónappal azelőtt, hogy a szigetország gazdaságilag is leválik az EU-ról, a gigantikus vámterület helyén zöldellő rét van, mezei virágokkal és csivitelő madarakkal. A szállítási ipar, az élelmiszereket előállító farmerek, a halászok és a feldolgozóipar vállalatai totális sötétségben vannak azzal kapcsolatban, mi vár rájuk 2021. január 1-jén. Ha valaki firtatja ezt a kérdést, az a válasz, hogy WTO-megállapodásnak megfelelő árak lesznek érvényben. Ezzel azonban megint csak van egy icipici bibi: senki sem tudja milyen export- és importárakat fog ez jelenteni. A cégek próbálnak kilábalni a koronavírus-válság mocsarából, ám fogódzók helyett újabb bizonytalanság vár rájuk - véli a Guardian publicistája.

A cikkírónak az a benyomása, hogy kormányzás helyett amatőr ideológusok játszanak game-eket az emberek életével, Boris Johnson miniszterelnök lenyűgözve követi politikai szlogenek kitalálásában jeleskedő kommunikációs főtanácsadóját és guruját, Dominic Cummingst. Sok brit úgy gondolja, hogy országa elitje olyan mint a Rolls-Royce, bármilyen válságon sikeresen átnavigálja a társadalmat. Johnson és Cummings azonban összetöri ezt a képet, kezdve azzal, hogy a kormány kapkodó válságkezelésével lerombolta a brit egészségügyi rendszer (NHS) imázsát.

A napokban előálltak Let's get going! szlogennel (Húzzunk bele! a la Gyurcsány Ferenc, 2006). Talán ezzel a jelszóval próbálják helyettesíthetik azt az ígéretet, hogy az európai országokkal a brexit után is zavartalan gazdasági kapcsolatokat ápolhat az Egyesült Királyság. Mindenesetre a koronaválság két hónap alatt 25 százalékkal vetette vissza a brit GDP-t, amivel 18 év növekedését mosta el, úgyhogy van honnan elrugaszkodni.

Nincs láthatár

A brexiterek másik ígéretükkel sem állnak jól. Azt mondták, hogy az EU-s kereskedelmi kapcsolatok fellazulásáért a világ többivel részével kötött jó megállapodások kárpótolhatják a briteket, ám a két legfontosabb relációban, az USA-val és Kínával köthető szabadkereskedelmi megállapodás ügyében semmi sincs a láthatáron. Az USA-nak csak akkor érné meg ilyet kötni az Egyesült Királysággal, ha az megnyitná az utat GMO-s mezőgazdasági termékeit előtt, a brit farmerek és fogyasztók bánatára, illetve ha az NHS megnyílna az amerikai gyógyszergyártók előtt, a brit betegek pénztárcájának bánatára. Kínával a beszélőviszony is akadozik, miután London hárommillió hongkonginak ígér letelepedési lehetőséget, amit Peking a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekint.

A kormány kénytelen volt tájékoztató kampányt indítani, amiben ismertetik az emberekkel, hogyan változnak meg január 1-jétől külföldi utazásaik feltételei kezdve a biztosításoktól egészen a mobiltelefon-díjak elszámolásáig. A belügyminiszter csak a végzős diákoknak és az egészségügyi dolgozóknak adna rövid távú vízumot - a szigetország soha ezelőtt nem mutatta ilyen cinikus és barátságtalan arcát a világnak, mint most. Mindezért cserébe csak a szebb jövőről szóló homályos ígéretet kapják az emberek.

A brexitvitában a brexiterek a zavartalan EU-s kapcsolatok ígéretével hárították el a kilépés elleni egyik legfőbb érvet, mármint hogy az zűrzavaros lesz. Később Johnson ezzel a szöveggel kampányolt pártján belül a miniszterelnöki poszt megszerzéséért. Még megteheti, hogy beismeri az ígéret ürességét. Ugyanakkor a Guardian cikkírója szerint most úgy látszik, hagy csak egy valaki állíthatná meg sötétbe masírozó kormányt, mégpedig Rishi Sunak pénzügyminiszter. Ha lenne hozzá bátorsága, a józan ész nevében fellázadhatna főnöke ellen, mielőtt túl késő lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darquan, 2020.07.21 11:59

@gondolkoggyunk: akad pár, igaz. és a jelentőségük talán el is éri az egész, hm, kb 1%át?
ugyan mit számít egy beloruszia? vagy egy bulgária? meg a többiek. összesen is nagyon kevés szart tudnak kavarni, azt is csak rövidke időre.
a médiasúly nem egyenlő a tényleges súllyal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gondolkoggyunk, 2020.07.21 09:53

@Darquan: Szerinted kb hány olyan ország van a világon, amelyet kisebb-nagyobb részben Moszkvából távirányítanak?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.07.21 09:30

@gondolkoggyunk:
Ez nagyjából így is van.
A probléma éppen az, hogy a brit vezetők (és főleg ezen belül az angolok) még mindig az ő egykori nagyhatalmi státusukon nosztalgiáztak a függetlenségi szavazáson. Látszik is, hogy ezen belül is főleg az idősebb korosztály.
Holott a szigorú valóságban semmivel sem járnak majd jobban az usákok mellett (illetve alatt). Az EU-ban az egyik vezető tagállam voltak. Az USA mellett csatlósok lesznek.
Magyar politikai példával a jelentőségük a Fidesz melletti KDNP-hez lesz mérhető. Gesztusokat kapnak, néha használják őket, amúgy meg be kell állni a sorba!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2020.07.21 09:08

@gondolkoggyunk: az oroszok?
mióta nagyhatalom újra? manapság regionális játékos, illetve ideális bűnbak csupán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gondolkoggyunk, 2020.07.21 00:55

Muszáj csatlakozni valamelyik nagyhatalomhoz. Aki kilép az EU-ból, az azonnal kénytelen vagy Kína, vagy az oroszok vagy az USA csicskái közé belépni. Csak egy Svájc engedheti meg magának a tényleges függetlenség látszatának luxusát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html