Brexit: pédátlan eset történt Nagy-Britanniában

A londoni alsóház kötelezte kedden a brit kormányt annak a jogi útmutatásnak a maradéktalan nyilvánosságra hozatalára, amelyet a kabinet jogi főtanácsadója állított össze a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodáshoz - írja az MTI.
Szabó Zsuzsanna, 2018. december 4. kedd, 21:35
Fotó: AFP

A kedd esti alsóházi szavazás szimbolikus jelentőségű, érzékeny vereség a konzervatív párti kormány számára, mivel éppen egy héttel előzte meg a brexit-megállapodás egészéről jövő keddre kitűzött alsóházi voksolást, és éppen a szavazás előtti ötnapos vita kezdőnapjára esett.  A teljes jogi útmutató nyilvánossá tételét követelő ellenzéki indítványt az alsóház kedd este 311-293 arányban szavazta meg.

Az elfogadott indítvány a modernkori brit politikatörténetben példátlan módon megállapította, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amiért az alsóház kérése ellenére eddig nem hozta nyilvánosságra a jogi tanácsot. A hatpárti ellenzéki beterjesztés szerint emiatt kialakult a "contempt of Parliament" állapota, amely az ősi angol-brit parlamentáris eljárásjog alapján annak kimondását jelenti, hogy a kifogásolt magatartás elkövetői akadályozták a parlament munkáját, és így megsértették a törvényhozás szuverén jogosultságait.

Ezt a brit parlamentarizmus modernkori alkotmányos történetében eddig csak egyéni képviselők esetében mondták ki, és ebben az esetben a szankciók az adott képviselő határozott idejű felfüggesztésétől végleges kizárásáig terjedhetett, de egy egész kormány esetében még nem mondta ki az alsóház a "contempt of Parliament" testületi tényállását.

Nem szolgálja a nemzeti érdeket?

A kormány közvetlenül a kedd esti szavazás után bejelentette, hogy az alsóház döntésének megfelelően közzéteszi a teljes jogi útmutatót.

Geoffrey Cox, a kormány jogi főtanácsosa a héten - szintén meglehetősen szokatlan módon - megjelent az alsóházban, és háromórás vitában érvelt annak a döntésnek a helyessége mellett, hogy a kormány eddig csak szűkített változatot tett közzé a brexit-megállapodáshoz összeállított jogi tanácsadásból. Cox érvei szerint a nemzetközi szerződésekhez, illetve a mindenkori kormány nemzetközi diplomáciai lépéseihez adott jogtanácsosi útmutatók teljes nyilvánossága nem szolgálja Nagy-Britannia nemzeti érdekeit.

A brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.

Az ellenzék, még inkább a keményvonalas tory brexittábor elsősorban azt akarja megtudni Geoffrey Cox jogi útmutatásából, hogy ha életbe lép egy ilyen közös vámrendszer, az nem köthetné-e végleg az uniós vámszabályozáshoz az Egyesült Királyságot.

Nincs trükk!

Theresa May miniszterelnök azonban a brexit-megállapodásról kedd este elkezdődött ötnapos vitasorozat bevezető felszólalásában kijelentette: a tartalékmegoldás "nem valamiféle trükk", amelynek célja az lenne, hogy az Egyesült Királyságot "az idők végezetéig" az EU-hoz kösse. Inkább "a végtelenségig húzódó" brexitvita gyakorol "maró hatást" a brit politikára, és ezért is kötelessége a parlamentnek a kilépési megállapodás elfogadása a jövő héten. Theresa May szerint a képviselőknek is meg kell érteniük, hogy "az élet kompromisszumokból áll".

A kormányfő ismét elvetette az újabb EU-népszavazás kiírását szorgalmazó kezdeményezéseket, mondván: ez csak az ország megosztottságát mélyítené tovább.
A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

HOZZÁSZÓLÁSOK