Brexit: újabb patthelyzet jöhet

A brit pénzügyminiszter szerint Theresa May távozó miniszterelnök utódja aligha tudná kivezetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás nélkül a parlament akarata ellenében.
K. Kiss Gergely, 2019. május 26. vasárnap, 15:40
Fotó: Shutterstock

Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában feltűnően erőteljes megfogalmazásokkal intette May majdani utódját a rendezetlen brexit elkerülésére. Kijelentette: a londoni alsóház többször is nagyon egyértelmű szavazással adta értésre, hogy nem támogatja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból.

"Parlamenti demokráciában élünk, és egy olyan miniszterelnök, aki nem vesz tudomást a parlamentről, nem számolhat azzal, hogy hosszú ideig a posztján marad" - figyelmeztette az utódjelölteket a brit pénzügyi tárca vezetője.

Ha az új miniszterelnök a megállapodás nélküli brexit politikáját választja, nagyon nehéz lenne megőriznie az alsóház bizalmát - idézi az MTI.

Hammond ezzel alig burkoltan arra utalt, hogy ebben az esetben az új kormányfő bizalmatlansági indítvánnyal is számolhat.
Theresa May pénteken jelentette be, hogy június 7-én távozik tisztségéből.

Vasárnapig nyolcan jelezték, hogy indulnak az utódválasztási versenyben, és közülük többen is kifejezték hajlandóságukat a megállapodás nélküli brexitre.

Dominic Raab volt brexit-ügyi miniszter, aki szintén bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és így a miniszterelnöki posztért, ugyanebben a vasárnapi BBC-interjúműsorban közölte: megválasztása esetén a jelenleginél "tisztességesebb" brexit-megállapodásért fog küzdeni, de ha ez elérhetetlennek bizonyul, akkor az Egyesült Királyság a kilépés október 31-i határnapján megállapodás nélkül fog távozni az Európai Unióból.

Egy másik induló, Andrea Leadsom - az alsóház volt vezetője, aki szerdai lemondásáig e minőségében a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag volt -, a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva azt mondta: ha a következő brit kormány sikeres tárgyalásokat akar folytatni az EU-val, akkor arra is készen kell állnia, hogy feláll a tárgyalóasztaltól.

Esther McVey volt munkaügyi miniszter, aki szintén indul a június 10-én kezdődő utódválasztási versengésben, a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: az Egyesült Királyság október 31-én kilép az EU-ból, és "ha ez megállapodás nélküli kilépést jelent, akkor megállapodás nélküli kilépés lesz".

McVey hozzátette: ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, kormánya nem kérne további brexit-halasztást. "Ha Európa fordul hozzánk azzal, hogy jobb megállapodást akar kötni velünk, ajtónk nyitva állna előtte" - fogalmazott.

Keményvonalas jelölt veheti át a kormányrudat

A legesélyesebbnek tartott utódjelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory brexit-tábor zászlóvivője - aki az általa túl engedékenynek és enyhének tartott kormányzati brexit-stratégia miatt mondott le tavaly tisztségéről - Theresa May távozásának bejelentése után szintén azt mondta: ha ő lesz a miniszterelnök, az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes határidején, október 31-én mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni addig a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást a brit parlamentben, akár nem.

Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője az egyetlen olyan utódjelölt eddig, aki határozottan elvetette a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét. Stewart a BBC-nek nyilatkozva - szavait alig burkoltan Johnsonnak címezve - kijelentette: ha nem ő lesz a következő brit miniszterelnök, nem lesz hajlandó tisztséget vállalni olyan kormányban, amelynek vezetője "kifejezetten a megállapodás nélküli brexitet erőlteti".

A brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház eddig háromszor nagy többséggel elutasította. Lemondását bejelentő pénteki nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Hozzátette ugyanakkor: most is úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás, még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek.

HOZZÁSZÓLÁSOK