A befektetőknek az ajánlat elfogadására szánt határidő pénteken késő délután járt le, a végső eredményt még nem közölték, a tartományi parlament október 10-én rendkívüli ülésén tárgyalja a visszavásárlási ajánlat elutasítását vagy elfogadását.

Tavasszal a hitelezők még elutasítottak egy ajánlatot, a mostani szerint konstrukciótól függően kötvényeiket a névértéknél huszonöt vagy hetven százalékkal kevesebbért válthatják azonnal készpénzre, vagy azokat hosszú futamidejű értékpapírra cserélhetik.

A karintiai illetőségű Hypo Alpe-Adria bankcsoport 12 országban mintegy 400 telephellyel működött, költségvetése alapján Ausztria hatodik legnagyobb pénzintézete volt. 2007-ig Karintia tartomány volt a főrészvényese, 2007-ben a bankban többségi részesedést szerzett a bajorországi Bayerische Landesbank (Bayern LB). Az államosításig a Hypo fő tulajdonosa a bajor tartományi bank volt 67,1 százalékos részesedéssel.

A nagy válságban gyökerezik a baj

A nem teljesítő délkelet-európai hitelek és elhibázott befektetési döntések miatt végveszélybe került Hypo bankot 2009-ben kényszerállamosították. Az osztrák állam 2009 végén 1,5 milliárd euróval mentette meg a csődtől az elsősorban a délkelet-európai térségben tevékenykedő Hypo Bankot. A bankmentésnek politikai vetülete is volt, az ellenzék ugyanis azzal vádolta a kormányt és a bankfelügyeletet, hogy túl későn ismerték fel a Hypo helyzetének súlyosságát, illetve túl későn avatkoztak közbe.

2014-ben a bankot felszámolták, dél-európai érdekeltségeit eladták. A Hypo Alpe-Adria-Bank rossz eszközeiből létrehozták a Heta Asset Resolutiont. A Heta átvette a Hypo bank több milliárd euró értékű, "mérgező" eszközeit - nem teljesítő hiteleket - és a tartományi garanciával rendelkező 11 milliárd eurónyi kötvénykötelezettségét.

A Heta azonban saját eszközeiből nem tudja kielégíteni a kötvénytulajdonosokat, így csődbe jutna, illetve a garancia beváltására kényszerülne, ha a tartomány nem tud megállapodni a kötvénytulajdonosokkal a papírok megvásárlásáról.