EBESZ-főbiztos: az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat

Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli diszkrimináció elemeit - mondta Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban.
Domokos Erika, 2019. július 29. hétfő, 09:59
Fotó: Pixabay

Az újság internetes felületén megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt. Ma a problémák egyikét jelenti az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása. Példaként hozta fel azt, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit - szemlézte a cikket az MTI.

Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes "torzítások" kijavításával az elfogadott törvényben. Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tart egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele.

Az orosz lap elsősorban az orosz nyelv helyzetével kapcsolatosa problémákról kérdezte Lanniert, megjegyezve, hogy ez az egyik alapvető nézetkülönbség Moszkva és Kijev között. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol minden megváltozott, más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen "nyílt munka folyt", de "nem volt egyszerű". Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kevésébe lesz bonyolult az együttműködés.

Ha ma rápillantanak Európa politikai térképére, akkor azt látják, hogy egyes országok hangsúlyt fektetnek a nacionalista és populista megközelítésre és a nemzeti identitás megerősítésére a kisebbségek kárára. Érdemes hozzátenni ehhez a geopolitikai aspektust és a konfrontáció növekvő hőfokát is. E két tényező esetén a kisebbségek oltalmazóként kezdenek tekinteni más államokra, ahol az etnikumuk többségben van. Ez bonyolítja integrációjukat abban az országban, ahol élnek, és önelszigeteltségükhöz vezet

- mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.

A kisebbségek által sokat bírált ukrán nyelvtörvény július közepén lépett hatályba. A parlament sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el, Petro Porosenko volt államfő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt (Zelenszkij öt napra rá tette le a hivatali esküt).

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK