Ez a választás felforgathatja Európát

A pénzpiaci szereplők nem számolnak egy olyan parlamenti választással Európában, amely nagyon komoly hatással lehet a befektetéseikre. A görög kormány olyan helyzetbe kerül a következő hónapokban, hogy racionális döntés lenne a miniszterelnök részéről az előrehozott választások kiíratása.
Komócsin Sándor, 2018. április 9. hétfő, 07:08

A pénzügyi befektetők egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy Görögországban 2018-ban parlamenti választások lehetnek, pedig ez olyan kockázat, amellyel számolniuk kellene - írja a CNBC. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök mandátuma 2019 szeptemberéig szól, az országot támogató uniós segélyprogram augusztusban jár le, miközben néhány megszorítás januárban lép életbe, ami ésszerű lépéssé teheti, hogy idén ősszel mérettesse meg kormány teljesítményét a szavazókkal.

Forgatókönyv

Az őszi, azaz a segélyprogram lezárása után megtartott előrehozott választás olyan forgatókönyv, amely szerepel a kockázati előrejelzéseink között - mondja Yvan Mamalet, a Société Generale vezető elemzője. A januári intézkedéseket, köztük egy a nyugdíjakat ismét csökkentő lépést, még az EU-s támogatás fejében kell megtenniük, azaz ezektől nem tekinthetnek el.

Ha az országot vezető baloldali Sziriza el akarja kerülni, hogy a 2019-es intézkedések hangulatromboló hatása is érezhető legyen a 2019-es szavazáson, akkor erre az idén ősszel megnyíló ablakot használhatja ki. Kiriakosz Micotakisz, a jobboldali ellenzéket vezető Új Demokrácia párt vezetője egy korábbi interjújában a Bloombergnek azt mondta, hogy nagy esélyt lát az előrehozott választásokra 2018 második felében.

Volt már rá példa

Ciprasz kiíratott már egy rendkívüli választást 2015 nyarán. Miután a Sziriza az év elején hatalomra került, Ciprasz és a tévésztárrá avanzsált Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter vezetésével megpróbálta kierőszakolni, hogy az ország hitelezői elengedjék a méretes államadósságot, ám lepattantak az hitelt finanszírozó eurótagállamokról, élükön Németországgal.

Eközben a gazdasági bizonytalanság erősödött, ezért végül újabb segélycsomagot kellett kérniük az EU-tól, amelyet szintén az eurózóna tagországai finanszíroztak. Az IMF, amely szerint a programban adósságcsökkentésnek is kellett volna szerepelnie, ezúttal csak megfigyelőként csatlakozott a hitelezőkhöz.

A Sziriza baloldala azonban a cikket követő cakk miatt kihátrált a kormány mögül, amit Ciprasz előrehozott választásokkal oldott meg: ezen már nem indították a megszorításokkal járó segélycsomagot ellenző képviselőket. Az athéni tőzsde vezető indexe azonban 18 százalékkal hanyatlott az előrehozott választások bejelentése után, ami jelzi, hogy mivel járhat egy hasonló lépés idén.

Kiszámíthatatlan

Ugyanakkor az újabb szavazás akár pozitív hatást is gyakorolhat a befektetői környezetre - ha az ellenzék győz. Az Új Demokrácia a szavazatok majdnem 29 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lennének a választások, míg a Sziriza csak valamivel több mint 10 százalékra. Persze ezt nem kell készpénznek venni, sőt a különbség biztosan csökkenni fog - véli Joan Hoey, az Economist Intelligence Unit kutatóintézet Európai ügyekért felelős igazgatója.

Ciprasz hatékony politikus, ha kampányolni kell, és pártjának stabil bázisa van a közalkalmazottak körében. Növeli a kiszámíthatóságot, hogy akár mindkét politikai erő győzelme járhat pozitív piaci hatással - derül ki a Bruegel Intézetnél dolgozó Darvas Zsolt szavaiból.

Micotakisz azt ígéri, hogy kormányra kerülve 20 százalékra csökkentené a vállalati nyereségadót a jelenlegi 29-ről és mérsékelné az ingatlanadókat is, hogy ösztönözze a külföldi tőke beáramlását. Ugyanakkor a GDP 180 százalékát elérő, visszafizethetetlen államadósság csökkentésének élharcosa Ciprasz.

Kritikus pillanat

A segélyprogram lezárása kritikus pillanat lesz. Egyelőre nem világos, hogy a hitelezők újabb kölcsönök felvételére kényszerítik-e az athéni kormányt, ami tovább csökkentené a miniszterelnök megtépázott tekintélyét. Ha azonban ez elmarad, akkor azzal állhat a görögök elé, hogy az ország végleg megszabadult a trojka, azaz az ECB, az EU és az IMF gyámkodásától, amit végül is 2015. január hatalomra kerülése előtt megígért.

Emellett bejelentheti, hogy a hitelezők átalakítják az államadósságot, azaz mérséklik azt, mivel úgysem kaphatják vissza a pénzüket. Erről az év folyamán döntenek az eurótagállamok és az IMF, ám Ciprasz úgy állíthatja be magát, mint aki végül is ezt az ígéretét is teljesítette, legyőzve a németek ellenállását.

A befektetők az elmúlt években megszokták a Szirizát és Cipraszt - mondja Ciaran O'Hagan, a Société Generale vezető elemzője. Ezért ha egy rendkívüli választás nyomán hatalmon maradnának, azt halvány reakciók követnék.

A fotó forrása: Sakis Mitrolidis/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK