Görögország 2016 második felében kötvényeket akar kibocsátani a szabadpiacon - árulta el a Reutersnek Euklid Cakalotosz, az athéni kormány pénzügyminisztere. A nyáron még az volt a kérdés, hogy a GDP-je 170 százalékát meghaladó adósságának törlesztésére képtelen ország esetleg elhagyja az eurózónát (Grexit), ám úgy tűnik, a görög vezetés ma már inkább azon gondolkodik, hogyan mérsékelhetné az költségvetés függését a többi eurótagállam kölcsönétől.

Cakalotosz a héten találkozott hedge fundok vezetőivel, hogy kiderítse, milyen érdeklődést mutatnának egy lehetséges kötvénykibocsátás iránt. Elmondása szerint a görög bankok év végi-jövő év eleji feltőkésítését követően a pénzügyi helyzet normalizálásának következő logikus lépése lenne az önálló forrásbevonás. Elmondása szerint sok befektető nyitott a lehetőségre, ám a Grexit emlegetése elriasztja őket.

Csúszik az adósságcsökkentés

Görögország utoljára tavaly bocsátott ki hosszabb futamidejű állampapírokat, ám miután 2014 végén nyilvánvalóvá vált, hogy a radikális baloldali Sziriza nyerheti meg a 2015. januári parlamenti választásokat, amely akkor még elutasította az eurótagállamok és az IMF megszorító gazdaságpolitikáját, senki sem érdeklődött a görög kötvények iránt.

Cakalotosz arról is beszélt a hírügynökségnek, hogy egyelőre csúsznak a tárgyalások az euróállamokkal a görög adósságok mérsékléséről. A nyáron, a harmadik (86 milliárd eurós) hitelcsomag elfogadásakor az athéni kormány még abban bízott, hogy az év vége előtt, az első reformcsomag elfogadása után beszélhetnek erről.

A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor csak jövőre kerülhet napirendre ez a kérdés. A piaci befektetők világossá tették, hogy nem adnak hitelt Görögországnak anélkül, hogy donorai, az eurótagállamok ne enyhítenék követeléseiket, azaz nem dobják rá pénzüket a jelenlegi adóssághegyre. Cakalotosz szerint számos lehetőség mutatkozik a terhek enyhítésére. Például a 15-20 éves moratóriumot hirdethetnek a kamattörlesztésre.

Tolnák be a pénzt

Az eurózónának a jövő hét elejéig át kell utalnia tízmilliárd eurót a Görögországnak a bankok feltőkésítéséhez - jelentette ki a Reuters tudósítása szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter még kedden. Lehetővé akarjuk tenni, hogy az általánosságban elfogadott megállapodást már a jövő héten teljesítsük - fogalmazott arra utalva, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei a hét elején egyetértettek a pénz átutalásában.

Testületük, az eurócsoport arra kérte az athéni kormányt, hogy fejezze be a pénzügyi szektor szabályozásával kapcsolatos munkát. Ennek fejében utat nyitnának a nyáron elfogadott 86 milliárd eurós segélycsomag következő kétmilliárd eurós részletének átutalása előtt és biztosítják a bankok tőkehelyzetét rendező forrást. A görög vezetés ezért arra készül, hogy a jövő héten egyetlen órási salátatörvényen nyújtja be a parlamentnek az újabb reformcsomagot.

Házi feladatok

A legnagyobb kihívást két házi feladat megoldása jelenti. Ez a feltétele, hogy a pénzügyi rendszert talpra állítsák, s ezzel lehetővé tegyék a júniusban bevezetett pénzfelvételi és -átutalási korlátozások megszüntetését. Az egyik a pénzintézetek csődtörvénye elfogadása, ami szükséges a feltőkésítésükhöz, a másik a privatizációs alappal kapcsolatos javaslat elkészítése. (Ebbe az eladható állami vállalatokat, tulajdonrészeket gyűjtik össze.)

Schäuble az eurócsoport hétfői ülése előtt úgy fogalmazott, hogy Görögország még több feltételt nem teljesített ahhoz, hogy megkaphassa a hitelrészletet - a pénzintézetek tőkepótlásáról nem nyilatkozott.

A vezetésével működő berlini pénzügyminisztérium éles bírálatokat kapott azt követően, hogy a nyáron kiszivárgott a görögök eurózóna-tagságának "ideiglenes" felfüggesztéséről szóló terve. A bírálók szerint ennek lebegtetésével az övezet széthullását veszélyeztették.

Mekkora legyen a védőernyő?

Most a lakásárverések feltételei körül alakult ki patthelyzet Athén és az eurózónás donorok között. Ez érinti a szociális biztonságot és a bankok hiteleinek minőségét is, nem beszélve arról, hogy morális kockázatokat okoz ha úgy lehet hiteleket felvenni és nyújtani, hogy azok törlesztésének elmulasztása nem jár egyértelmű következményekkel.

A görög kormány olyan rendszerre tett javaslatot, amely a lakástulajdonosok 70 százalékát megóvná a végrehajtás kockázatától - derül ki európai tisztviselők szavaiból. Az IMF, az Európai Bizottság, az Európai Stabilitási Mechanizmus és az Európai Központi Bank szakértői szerint ez túlságosan nagyvonalú megoldás. Ők azt ajánlják, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely csak a legsérülékenyebbek fölé emelne védőernyőt.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azzal akarja megkülönböztetni kormányát elődeitől, hogy a megszorítások mellett futtat egy párhuzamos programot, amely enyhíti a lakosságra nehezedő terheket. Ez lett volna a célja a végrehajtások szűkítésének is. A kormányfő azt kérte minisztereitől, hogy terjesszenek elő javaslatokat a "hangulatjavító" intézkedésekre.