Friss jelentés érkezett - lépéskényszerben a kormány

Sokat kell még pedáloznia Magyarországnak ahhoz, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat befejezettek aránya elérje a 2020-ra kitűzött 34 százalékot. Az iskolaelhagyók aránya ezzel egyidejűleg tíz éve nem csökken, így e terén is van tennivaló.
Szabó Zsuzsanna, 2018. április 26. csütörtök, 16:01

Az Eurostat két fontos, az oktatás terén az uniós tagállamok által elérendő EU 2020-as stratégiai célt vizsgált. Ebből az egyik mutató a 30-34 éves korosztályban a felsőoktatási képzésüket befejezettek arányára utal. Az uniós cél szerint ennek a mutatónak 2020-ra legalább 40 százaléknak kellene lennie. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2002-es - amióta elkezdték ezt az adatot nézni - 23,6 százalékról 39,9 százalékra emelkedett 2017-re.

Ez a növekedési ütem a nőknél erőteljesebb volt, az ő esetükben ugyanis ez alatt az idő alatt ez a mutató 24,5 százalékról 44,9 százalékra emelkedett. A férfiaknál 22,6 százalékról 34,9 százalékra emelkedett ez az arány.

Eközben az EU 2020-as stratégiában megjelölt másik mutató, a korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 éves korosztály esetében folyamatosan csökkent az EU-ban: 2006-ban még 15,3 százalék volt az arányuk, ami 2017-re 10,6 százalékra mérséklődött. A jelenség a fiatal nőket kevésbé érintette, körükben ez az arány 8,9 százalék volt 2017-ben, míg a férfiak esetében 12,1 százalék. Az EU 2020-as stratégiájában ennek a célszámnak 10 százalék alatt kellene lennie.

Emelkedett

Jó hír, hogy 2017-ben a 30-34 éves korosztályban azok aránya, akik befejezték a felsőoktatási tanulmányaikat, minden olyan tagállamban emelkedett, ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak. A 30-34 éves korosztálynak legalább a fele befejezte a felsőoktatási tanulmányait a 2017-es adatok alapján Litvániában (58 százalék), Cipruson (55,8 százalék), Írországban (53,3 százalék), Luxemburgban (52,7 százalék), illetve Svédországban (51,3 százalék).

Ebben a korosztályban ez az arány Romániában (26,3 százalék), Olaszországban (26,9 százalék) és Horvátország (28,7 százalék) a legalacsonyabb.

Az Eurostat szerint 14 tagállam már teljesítette az EU 2020-as stratégiában megjelölt célt ebben a vonatkozásban. Ezek között a tagállamok között találjuk Csehországot, Dániát, Észtországot, Görögországot, Olaszországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Ausztriát, Lengyelországot, Szlovéniát, Finnországot és Svédországot.

Jobbak a nők

Az uniós statisztikai hivatal továbbá azt is megállapította, hogy a 30-34 évesek körében a felsőfokú tanulmányaikat befejezettek között a nők magasabb arányban szerepelnek, mint a férfiak, és ez minden tagállamra igaz.

Ami a korai iskolaelhagyókat illeti, az Eurostat megállapítja, hogy minden tagállamban csökkent a számuk 2006 és 2017 között, kivéve Csehországot, ahol 5,1-ről 6,7-re, Romániát, ahol 17,9-ről 18,1-re és Szlovákiát, ahol 6,6-ról 9,3 százalékra emelkedett az arányuk.

A korai iskolaelhagyók aránya legkevésbé Horvátországban (3,1 százalék), Szlovéniában (4,3 százalék), Lengyelországban (5 százalék) és Írországban (5,1 százalék) volt jellemző, míg a legmagasabb arányt Máltán (18,6 százalék), Spanyolországban (18,3 százalék) és Romániában (18,1 százalék) mérték.

Erről a mutatóról is elmondható, hogy 14 tagállam teljesítette ezt célszámot. Ezek között a tagállamok között találjuk Belgiumot, Dániát, Írországot, Franciaországot, Horvátországot, Olaszországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Luxembourgot, Hollandiát, Ausztriát és Szlovéniát találjuk.

Messze a céltól

Az Eurostat ugyanakkor arra is rámutat, hogy szinte minden tagállamra igaz, hogy a korai iskolaelhagyás a nőkre kevésbé volt jellemző, mint a férfiakra, kivéve Bulgáriát, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát.

Magyarországon egyébként 2002 és 2017 között a felsőoktatási tanulmányaikat befejezettek aránya 14,4 százalékról 32,1 százalékra emelkedett. A nők esetében ebben az időben ez az arány 16,1 százalékról 37,5-re, míg a férfiak esetében 12,8-ról 27 százalékra emelkedett. Az EU 2020-as stratégiájában Magyarország által megjelölt célszám ebben a mutatóban 34 százalék.

A korai iskolaelhagyók esetében Magyarország azt vállalta, hogy 10 százalékra csökkenti az arányt. Ehhez képest 2006 és 2017 között 12,5 százalékon stagnált a mutató. A férfiak esetében 13,7-ről 12-re csökkent, míg a nők esetében 11,3-ról 13 százalékra emelkedett az arány.

A fotó forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK