Intő jel Magyarország brüsszeli barátjától

Aggodalmat okoz az Európai Bizottságban Lengyelország és Magyarország a menekültelosztási kvótával és a jogállamisággal kapcsolatban - mondta Günther Oettinger német uniós biztos egy pénteki lapinterjúban, amelyet az MTI szemlézett.
Szabó Zsuzsanna, 2018. február 23. péntek, 14:28

"Mindkét kérdésben arra építünk, hogy megtörténik a visszatérés az európai jogrend alapjaihoz" - mondta az Európai Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és költségvetésért felelős tagja a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban.

Oettinger elmondta, a bizottság dolgozik egy javaslaton, amely szerint feltételekhez kellene kötni az európai uniós (EU-) beruházási programokat. A terv szerint a testület megvizsgálná az adott tagállam erősségeit és gyengeségeit, ajánlásokat dolgozna ki a szükségesnek tartott szerkezeti reformokról, és végrehajtásukhoz kötné az EU-s támogatások egy részének megítélését.

Vannak jó érvek...és ellenérvek is

Arra a kérdésre, hogy nem kellene további feltételekhez is kötni az EU-pénzek kiutalását, azt mondta: a bizottság tanulmányozza a kérdést és rámutatott, hogy egyes tagállamok a közös európai értékrend tiszteletével kötnék össze az EU-s költségvetés forrásainak elosztását. Jó érvek szólnak a javaslat mellett, a megvalósítás viszont "jogilag nem túl egyszerű" - jegyezte meg.

A legfőbb ellenérv az, hogy a vétlen állampolgároknak kellene megszenvedniük, hogy kormányuk megszegi a szabályokat. Ezzel szemben viszont fel lehet hozni, hogy az állampolgárok rendelkeznek választójoggal - fejtette ki Günther Oettinger, hozzátéve, hogy egyelőre nem akar állást foglalni az ügyben.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország hajlandó növelni befizetéseit a közös EU-s költségvetésbe a Nagy-Britannia távozása miatti kiesés pótlása és az új feladatok finanszírozása céljából, kiemelte: meglehet, hogy elenyészik a hajlandóság, ha nem kötik a berlini vezetés javaslatának megfelelő feltételekhez az EU-s költségvetés forrásainak szétosztását. Az ügyben jogi vagy politikai alapon lehet döntést hozni.

Az is előfordulhat, hogy a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret tárgyalása során a tagállamok képviselői "egymás szemébe néznek" és világossá válik, hogy "ha tartjátok ezt az irányt, akkor megszorítások lesznek az (EU-s) beruházásokban", de ha "beadjátok a derekatokat és bizonyíthatóan az értékrend és a jogállamiság parancsolata kerül ismét a középpontba, hajlandóak vagyunk szolidaritást vállalni" - mondta a német uniós biztos.

Pragmatikus megoldás

Arra a kérdésre, hogy a vázolt irányváltást tanácsolja-e az olyan tagállamoknak, mint Lengyelország és Magyarország, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kijelentette, hogy ez "pragmatikus megoldás" lehet a "politikai Európai Unióban". Oettinger ugyanakkor reméli, hogy kibontakozik egy intenzív vita, amely olyan ügyekről is szól, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a közös költségvetéssel, de kapcsolódnak az EU-hoz mint értékközösséghez.

A korábbi Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök a többi között arról is beszélt, hogy Németországban minden megtermelt 100 euróból elvonnak 45 eurót adók, járulékok, illetékek formájában, és ebből a 45 euróból csupán 1 eurót továbbítanak Brüsszelbe, a közös költségvetésbe, vagyis a közös európai beruházások nem tesznek ki számottevő nagyságrendet. Azt is figyelembe kell venni, hogy minden egyes euróból, amelyet Berlin kifizet Brüsszelnek, a bizottság pedig továbbít Varsóba, Budapestre vagy Vilniusba, akár 70 cent is visszaáramlik a német iparba megrendelések révén.

Képünk forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly

HOZZÁSZÓLÁSOK