A manőver célja eddig ismeretlen, az vélhetően az iráni nyomásgyakorlás eszköze kíván lenni, hiszen a legtöbb szakértő szerint az ország nem kezdeményezne a katonai konfliktust az erőfölényben levő nyugati országokkal szemben.

A Dow Jones összefoglalója szerint az 1979-es iszlám forradalom óta ez a második olyan eset, hogy iráni hadihajó átkelt a Szuezi-csatornán. Tavaly februárban két hadihajó már megjelent a térségben, melyek akkor a (baráti) szíriai kikötők felé vették az irányt. Izrael provokációként értékelte akkor az iráni hajók megjelenését.

Megy az időhúzás

Az újabb iráni erőfitogtatás közepette az ország egyre készségesebbnek mutatkozik, hogy a nyugati országok szorosabb ellenőrzés alá vonhassák az országban zajló atomprogramot. Talán részben a kommunikációban tapasztalható kettősség miatt azonban az USA és az EU szkeptikusan fogadják az iráni felajánlásokat, szerintük mindez csupán időhúzásra jó az országnak.

Eközben az izraeli védelmi miniszter arról beszélt, hogy várakozásai szerint az Irán elleni szankciók tovább szigorodnak majd, és az olajipar mellett a központi bankot közvetlenül is sújtó lépésekre kerül majd sor. Vagyis mielőtt konkrét katonai csapásokat mérne Izrael az iráni atomlétesítményekre, a szankciókon keresztül próbálnak további nyomást helyezni az országra. Ilyen jövőkép mellett pedig aligha lehet arra számítani, hogy az iráni vagy nyugati fenyegetések alábbhagynának az előttünk álló időszakban.

Újabb olajválság fenyeget

Az iráni feszültségek miatt a héten a Brent árfolyama már egészen 120 dollárig emelkedett, miután szerdán arról szóltak lapértesülések, hogy Irán hat európai ország irányába leállítja olajexportját. A hírt gyorsan cáfolták, de a kínálati oldali kiesés rémképe és a görög megoldáshoz való közelebb kerülés nem engedték az olajár csökkenését.

Irán ráadásul (a nemzeti olajvállalat egyik meg nem nevezett forrása szerint) hamarosan növelheti a kínai olajexport mértékét, és amennyiben ez lényeges növekedést eredményez a szállításokban, úgy az európai export visszafogásának rémképe is egyre reálisabb lehet (hiszen az EU olajembargó bejelentése után Irán már jelezte, hogy rövid időn belül leállítja az exportot, hogy az európai országok ne tudjanak felkészülni annak más forrásból való azonnali helyettesítésére).