Ez vár Magyarországra Biden mellett, zárnak a Fehér Ház kapui

Magyarországról nézve az amerikai elnökválasztás teljes káosznak tűnik, de ott a közvélemény nagyobbik része értette a folyamatokat, ahogy itthon minden oldalon hamis kép rajzolódott ki a megválasztott elnökről, Joe Bidenről is, emiatt az elvárások is torzak. Az unalmasnak tűnő politikus, aki 48 éve megkerülhetetlen az amerikai belpolitikában kompromisszumainak hála. Hazánk jó ismerője, de támadja majd, vagy békét hagy a budapesti kormánynak?
Szabó Dániel, 2020. november 11. szerda, 07:08
Fotó: AFP/Getty Images North America

1977. augusztusában szokatlan helyre ment nászútra az Egyesült Államok történetének addigi egyik legfiatalabb szenátora, az akkor 35 éves Joe Biden: Tom Lantos demokrata politikus javaslatára a kommunista blokkba, a Balatonhoz utazott feleségével Jill Bidennel. Látogatásukról akkor a Népszabadság is röviden beszámolt, de csak egy kis hírt kapott a szokatlan vendég. A hidegháború közepén váratlan döntés volt a vasfüggönyön túli nyaralás, főként hogy a fiatal politikus a felsőház külügyi bizottságának tagja volt ekkor. A magyar származású Lantos és családja is velük tartott a Balatonhoz, megmutatta a szenátornak Budapestet is. "Addig nem is értettem meg, hogy az elköteleződés és az értékei mind Budapestről származnak" - mondta Biden a közös útról a politikus barátja temetésén.

Bár Lantos Biden alkalmazottja volt Washingtonban ebben az időben, búcsúztatásakor az akkor már alelnöknek induló Biden el is mondta: "Ő volt az én alkalmazottam, de én dolgoztam neki." Majd arról is beszélt, hogy Lantos szervezte meg az esküvőjét az Egyesült Nemzetek székházában egy kápolnába, majd választotta ki számára, hova utazzon nászútra.

A kettő barátsága megmaradt az elkövetkező években is, családjaik rendszeresen összejártak, majd Tomicah Tillemann, a kongresszusi képviselő unokája lett Bidennél a felelős az európai politikai jelentésekért a Szenátus külügyi bizottságában. Többször számolt be számára Magyarország helyzetéről, amelyre különös figyelmet fordított a szenátor egész Kelet- és Közép-Európával együtt barátjával együtt.

 

Senator Biden Eulogizes Rep. Lantos

Senator Biden delivers the eulogy for Rep. Tom Lantos (D-CA)

 

A dadogós politikus, aki helyett nem vállalta más

Megismerkedésükkor Biden már befutott politikus volt, pedig pár évvel korábban saját pártja sem várta, hogy szenátor lehet: dadogott, és csak azért indult el első 1972-es szenátusi választásán, mert Delaware állam annyira a Republikánus Pártnak feküdt, hogy a karrierjüket féltő demokraták nem akarták elvállalni a biztosnak tűnő bukást. Első feleségével és gyerekeivel házról-házra jártak Willmingtonban, hogy nyerhessen. Mindenki tudta, hogy a Pennsylvania állambeli Scrantonból jött egy keményen dolgozó munkás családból, a személyes kampányolás miatt pedig az embereknek szimpatikus lett: 50,5 százalékkal választották meg szenátorrá.

Az elkövetkező 35 évben már nem volt kérdés, hogy megnyeri körzetét, pedig nem a legnépszerűbb politikai programot hirdette meg: a vietnámi háború ellenes nézetei mögé még tömegtámogatást lehetett szerezni, de az afroamerikaiak jogaiért folytatott harca már sok bizonytalan szavazónak kellemetlen volt. Mivel utóbbi kérdésben nem is volt kiforrott álláspontja, főként mert nem hitt abban, hogy a társadalom egy csapásra megváltozhat, a színesbörű szavazók is csak vonakodva álltak mellé. A Republikánus Párt viszont mindig erősen konzervatív jelölteket indított ellene, akiket sorra felőrölt kompromisszumkész politikájával.

Enyhe dadogása végigkísérte pályáját: rendszeresen megakadt, ha beszédeiben számokat kellett kimondania, felcserélte a nagyságrendeket, a százat és az ezret, a százezret és a milliót, ami miatt mindig korrigálnia kellett. Alelnöksége alatt sem támadták beszédhibája miatt, egészen a 2019-es kampányig, amikor Donald Trump elnök elkezdte szenilisnek nevezni, amit aztán a Fox News és a republikánusokhoz húzó média át is vett, a nemzetközi sajtóba pedig már csak ez jutott el. A probléma ismertségét jól mutatja, hogy sem az 1988-as, sem a 2008-as elnökjelölti kampányában nem vette elő ezt a média, ahhoz már Trump kellett. Első indulását egy plágiumügy állította meg, másodjára pedig messze nem volt olyan kiforrott bel- és külpolitikai álláspontja, mint Barack Obamának.

Utóbbi viszont tudta, hogy Biden hasznos ember lehet: mindig jól szót értett a republikánusokkal, képes volt elérni, hogy kompromisszum révén kétpárti megállapodások jöjjenek létre. A polgárjogi harcban is szót értett a konzervatívokkal, de alelnökként képes volt az ellenzéki szenátorok egy részén is átverni az Obamacare-t, 2013-ban segített dűlőre vinni a Szenátusban Mitch McConnell republikánus vezetővel, hogy 2013-ban megállapodjanak a költségvetésről és véget érjen a kormányzat teljes leállása 16 nap után.

Állítása szerint mindig pont Lantos hatására keresett felkészült embereket az irodáiba, nem egy dolgozója évtizedeken át kitartott mellette, volt aki 1980-tól 2016-ig dolgozott vele. Valamint miatta hitt a kompromisszumban és a párbeszédben.

Mivel pályája nagy részében tagja volt a szenátus külügyi bizottságának, magától értetődő volt, hogy Barack Obama elnök számtalan alkalommal küldte el diplomáciai utakra. Járt így Törökországban, Ukrajnában, a Baltikumban és Lengyelországban is, vagyis rálátása volt a térség politikai berendezkedésére.

Nagy megfejtésekre nem kell számítani

Ettől még Biden - szemben a Trump előtti republikánus doktrínával - soha nem volt híve  a direkt beavatkozásnak: 8 évnyi alelnöksége alatt egyedül az ukrajnai válság alatt, amikor 2014-ben a nép felkelt az oroszbarát Viktor Janukovics elnök ellen, szólította fel a helyi legfőbb ügyészt, hogy mondjon le a posztjáról. Ezt a mostani elnökválasztási kampányában fel is használták ellene. Magyarországon az amerikai kitiltási botrány idején - amikor többek között Vida Ildikót, az adóhatóság elnökét is korrupciós gyanú miatt eltiltották az USA-ba való beutazástól - szótlan maradt, az ügyet az Egyesült Államok külügye rendre Magyarország belügyének nevezte, helyi képviseletére hagyta a kommunikációt.

Éppen ezért sem valószínű, hogy Joe Biden 2021-től már elnökként különösebben agresszívan lépne fel a térség állam- és kormányfői ellen. Pedig Kelet-Európában, ha személyes bosszút akarna állni, megtehetné: Janez Jansa szlovén miniszterelnök Trumpnak gratulált a választás estéjén a győzelemhez, de amikor kiderült, hogy Biden nyert, már nem üzent azonnal. Orbán Viktor miniszterelnök sem volt az elsők között a gratulációknál, ráadásul a választás előtt jelezte, Trump győzelmének drukkkol.

Igazán Szijjártó Péter külügyminiszter esett szereptévesztésbe, aki a kampány alatt várt válaszokat Biden és fia ukrajnai ügyei kapcsán: az alelnök erre érdemben nem reagált. Szokatlan is lett volna, ha megteszi, ugyanis a külpolitikában az amerikai elnökválasztás tabu annak kiszámíthatatlansága miatt. Hillary Clinton 2016-os veresége legutóbb erős jel volt, hogy akár néhány nap alatt megváltozhatnak az erőviszonyok, így kockázatos is egy-egy jelölt mellé ilyen erősen beállni.

Bár Biden a kampány során autoriter rezsimnek nevezte a magyar és a lengyel kormányokat, várhatóan nem kezd jogállamisági vitákat a térségben. A már említett 2014-es kitiltási botrány során a demokrata kormányzat diszkréten kezelte az ügyet: ha akkor a magyar vezetés tagjai maguk nem kezdenek beszélni az ügyről, hónapokkal az amerikai külügy értesítése után, Washington nem emelt volna szót, pedig ekkor egy önkormányzati választás még hátra volt.

Ugyan szavak szintjén többször elmarasztalták az Orbán Viktor-féle vezetést, erősebb fellépések nem történtek. A helyi nagykövetség - André Goodfriend és David Kostelancik ügyvivőként - nem kapott erősítést maga mögé a washingtoni külügytől, Colleen Bell nagykövetként pedig próbálta javítani a kapcsolatokat. Hillary Clinton külügyminiszterként különösebben nem foglalkozott a térséggel.

Nem lesz nyitva a Fehér Ház

Ugyanakkor az várható, hogy ahogyan az Obama-adminisztráció alatt, úgy most sem fogadják külügyminiszteri szinten sem a magyar kormányt. Akkor Szijjártó Péter csak Victoria Nuland helyettessel vitatkozhatott. Kérdés, hogy 2021-től az elszigetelés stratégiáját választják-e a demokraták, vagy inkább intenzív párbeszédet akarnak fenntartani majd a nézetkülönbségek ellenére. Ebben döntő szerepe lehet majd a térség energetikai politikájának: a kongresszusi demokraták háttérbe akarják szorítani az orosz földgáz használatát, előtérbe hozva az amerikai cseppfolyósított gázt (lng).

Igazi ütközőzóna lehet a két fél között a NATO: Trump a katonai szövetséget látványosan magára hagyta, míg Joe Biden kampányában épp a rendszer megerősítését ígérte. Magyarország itt azon kevés országok közé tartozik, amelyik honvédelmi kiadásait folyamatosan növelte, ha ez a pálya marad, akkor megnyílhat a tér a békülés, vagy az egymás mellett élés politikája felé.

Az szinte biztos, hogy Magyarország nem első a problémás országok listáján: Trump hátrahagyja az elmérgesedett EU-USA viszonyt, meg kell vívni Kínával, megoldást kell találni az iráni és az észak-koreai feszültségekre is. A klímaváltozás miatti harc új frontot nyithat a Brazília és az Egyesült Államok közötti vitában is, de közben Oroszország ellen is szigorúbb fellépést várnak Bidentől.

Várhatóan visszatér a "puha politizálás" Kelet-Európába amerikai részről, ahogy azt Christopher A. Hartwell, a Bournemouth Egyetem professzora, a térség szakértője véli. De ugyanígy látják a London School of Economics elemzői is, mert szerintük lesz, ami elviszi a térségről a fókuszt. Pár kiszólást, kritikát kaphat majd a magyar jogállamiság.

A helyzet hasonló, mint a hidegháború után, amikor Biden nászútra jött Magyarországra, de Washingtont akkor épp nem érdekelte Kelet-Európa, mivel nagyobb bajai is voltak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

halacska40, 2020.11.13 02:51

Trump max január 20-ig folytathatja a bohóckodását. Utána magánszeméllyé válik és el kell takarodnia a Fehérházból. Ez időponttól az államaparátus,hadsereg stb irányítása Biden alá kerül. Birkák! Xopásra felkészülni!
Ha-ha-ha:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2020.11.13 01:58

Michiganben is várható a kézi újraszámlálás és audit.
Pennsylvaniában az lesz a meglepő, ha nem vágják ki a fele levélszavazatot.
Szorul a hurok Byeden nyakán! Kicsit szolidabban kellett volna csalni. Jahogy akkor esélye sem lett volna nyerni? Pech!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Manoka14, 2020.11.12 16:14

@lauda: Mi van már nyert a Biden,micsoda fordulat!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vanrob, 2020.11.12 16:06

@susu69: azta, te aztán nagyon képben vagy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vanrob, 2020.11.12 16:05

@Ballada: az amerikai törvények értelmében a VÁLASZTÁST nyerte meg. Tökmindegy, hogy a csúti ge...ci milyen vélemények hangoztatására utasította a csicskamédiát. És tökmindegy, hogy hányszor szajkózzátok ugyanazt a faszságot.
Nem remélem, hogy Biden kormányzása első évében látványosan elsöpri ezt a félbolond, félkövér minielnököt. Azt pedig remélem, hogy nem akarja megszorongatni, mert annak pont mi, egyszerű emberek innánk meg a levét. Ez a csti ge...ci leszarja, hogy mi van veled vagy velem, neki 4 évenként vagy fontos, amikor elmész és nyamvadt ikszedet odarakod, ahová megmondják. Utána ugyanúgy leszarik a torkodon, mint bárki másnak. És a szemed láttára lopatja szét az országot a strómanjaival.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html