A németek is odacsaptak volna Kínának

Nem csak az Egyesült Államokban vannak próbálkozások arra, hogy kártérítést követeljenek Kínától a koronavírus-járvány korai szakaszában annak elleplezését célzó kísérletei miatt. Kiderült, a német Bundestag is szakértőkkel vizsgáltatta ennek lehetőségét, de kevés esélyt láttak a sikerre.
Lovas-Romváry András, 2020. május 18. hétfő, 18:34
Fotó: Pixabay - képünk illusztráció

Az amerikai titkosszolgálatok már hetekkel ezelőtt azzal vádolta meg Kínát, hogy a Covid-19-járvány kitörését elhallgatta, s a Trump kormányzat azzal fenyegetőzött, hogy ezért beperli az ázsiai országot. Volt olyan amerikai állam is, amelynek főügyésze már be is nyújtotta a kártérítés iránti keresetét, többek között a Kínai Kommunista Pártot is perbe hívva. Bár a sikernek kevés az esélye és a kártérítési eljárásokkal való fenyegetőzés valószínűleg nem mentes a belpolitikai indíttatásoktól sem, azonban kiderült, hogy nem az Egyesült Államok az egyetlen, amely ilyen lépéseket vizsgált.

A Business Insider írása szerint német Bundestag számára másfél hete készült egy olyan szakértői vélemény, amely a Kína elleni esetleges jogi lépéseket és annak esélyeit vizsgálta. A szakértők úgy vélték, kétféle módon lehetne a kínai államot perbe hívni a koronavírus járvány miatt. Az egyik egy kártérítési per lehetne, a másik pedig egy a nemzetközi jog megsértése miatti eljárás. A szakértői vélemény készítői meglehetősen visszafogottan nyilatkoztak az ilyen eljárások esélyeiről. Mint írják, nem csak eljárási nehézségei lennének egy esetleges peres eljárásnak, hanem maga a tényállás rögzítése is nehézkes lenne. Ezen felül bizonyítási és okozati kérdések is felmerülnének, mint ahogy a kár nagyságának megállapítása is egy esetleges kártérítési eljárás keretében - írják a szakértők, akik szerint ezek miatt meglehetősen komoly problémákba ütközne egy komolyan vehető perbe hívni Kínát.

Csak hát nem lehet

Felhívják a figyelmet az amerikai jogi eljárásokkal kapcsolatban, hogy az amerikai államoknak kifejezetten tilos saját törvénykezésük alapján idegen államokat perbe hívniuk. Szerintük ide tartozik az egész kínai járványügyi válságkezelés.

Egy esetleges eljárásnak a szakértők szerint nemzetközi fórum előtt kellene lezajlania. Ugyanakkor az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kína sem nagyon szokta elismerni a nemzetközi bíróságok illetékességét a hasonló ügyekben. A szakértők úgy vélik, Kína részéről ezért az, hogy ad-hoc alávesse magát egy ilyen eljárásnak, amely a Covid-19 járványért való felelősségét firtatná, kevés az esélye. A történelem azt mutatja, hogy Kína egyszer sem volt hajlandó nemzetközi vitarendezési fórumok döntéseinek alávetni magát - áll az anyagban.

A tanulmány szerzői szerint jogilag sokkal ígéretesebbnek tűnik ezzel szemben a nemzetközi jog oldaláról megfogni a dolgot, s azt vizsgálni, milyen kötelezettségei vannak egy-egy szuverén államnak egy járvány idején.Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága definiálja egy állam felelősségét, s ez lehetővé teszi azt, hogy vizsgálják egyik állam másik állammal szembeni kártérítési felelősségét és szankciókat szabjanak ki, ha valamelyik állam megsérti a nemzetközi jogot. Itt ha egy állam virológiai ügyben dezinformál, az alapot adhat egy emberi jogok megsértése miatti eljárás megindítására ellene - vélik a szerzők. Ugyanakkor nehezítené az állam felelősségre vonására és kártérítésre kötelezésére vonatkozó eljárást, hogy az adott állam joggal hivatkozhatna a rendkívüli helyzetre.

A szakértői vélemény végül kifejti, hogy a Covid-19 járvány nem minden elemében passzol azokhoz az előfeltételekhez, amelyek alapján egy nemzetközi jogi szempontból megalapozott eljárást lehetne indítani a kínai állam felelősségének megállapításához.

HOZZÁSZÓLÁSOK