Az új kereskedelmi adóból származó 36 milliárd forint idei bevétel elvileg a koronavírus-járvány elleni védekezést hivatott szolgálni, ám a kereskedelmi piacot figyelemmel kísérő elemzők szerint a stratégiai cél valójában a kiskereskedelmi szegmenst uraló multik megregulázása, esetleg távozásra bírása is lehet - írja a Népszava. Erre utalhat, hogy az adó szelektál: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni vagyis a kisboltok megússzák, harmincmilliárd forintig 0,1 százalék az adó, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, majd száz milliárd felett az árbevétel 2,5 százalékát veszi el az állam.

Az adót nemcsak az élelmiszer-kereskedelemi cégeknek, hanem az autószalonoknak az autólakatrész-kereskedőknek, a benzinkutaknak, a ruházati és online kereskedőknek, és még a gyógyszertáraknak is fizetni kell. Az adó jelentős részét azonban tíz cég fogja befizetni, azok akik száz milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolítanak le, így a legnagyobb kulccsal 2,5 százalékkal adóznak - nyilatkozta lapunknak Laczka Sándor, a Deloitte Zrt. adózási igazgatója.

Kapcsolódó

A magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük.

Egyik cég sem vásárolható fel olcsón, ám középtávon lehet olyan társaság az élbolyban, amely megfelelő ajánlat esetén kiszállna a magyar piacról - utalnak piaci szakértők arra, hogy a kormány esetleg új tulajdonoshoz próbálhat juttatni egyes vállalatokat. Addig viszont megpróbálják kimozogni kiskereskedelmi adót, amelynek egy részét minden bizonnyal a fogyasztókra hárítják, vagyis csak az adó miatt is lehetnek áremelkedések.