Nehéz kiigazodni a kormányzati terveken - mitől félnek?

Nem könnyű kiigazodni azon, hogy mit is vár a közeljövőben a gazdasági kormányzat. A Pénzügyminisztérium nyáron még azzal számolt, hogy a várakozásokon felüli növekedés miatt a parlament őszi ülésszakában akár komolyabb felülvizsgálat is jöhet a költségvetés végrehajtásában. Ehhez képest Varga Mihály tárcavezető legutóbb már komoly globális lassulásról nyilatkozott, ami ellen védekeznie kell a kormányzatnak.
Rácz Gergő, 2019. október 26. szombat, 18:36
Fotó: Getty Images

További lépésekre lesz szükség, mivel a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított - nyilatkozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kongresszusán Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormányzat részéről nem először hangzik el borús jóslat, már tavasszal egy őszi válság veszélyeiről lehetett hallani.

Pont emiatt nehéz pontosan kikövetkeztetni, hogy mit is vár a gazdasági kormányzat. Az első félévi növekedés az EU egyik legmagasabbja volt, 2018 rekordokat döntött, szinte az összes adóbevételi irányzat túlteljesült.

Augusztusban Varga azt mondta, hogy a kedvező értékeket látva a korábbinál magasabb, 4,5 százalék körüli éves növekedést vár a kormány 2019-ben, és felmerülhetnek költségvetési módosítások a parlament őszi nyitányával. Megkérdeztük a tervek aktuális állásáról a Pénzügyminisztériumot, a reagálást közöljük, amint megjön.

Felülteljesítőben

Az évek óta tartó válságforgatókönyvekkel való riogatás azért is furcsa, mert globálisan sem ütött be a gazdasági világégés, amit többen vizionálnak. Magyarország külön kilóg felülteljesítőként a mezőnyből. Legutóbb pont az IMF 2019-re a korábbinál 1 százalékponttal magasabbra, 4,6 százalékra, 2020-ra pedig 3,3 százalékra emelte növekedési előrejelzését.

Ahogy az elmúlt években, idén is jócskán megugorhatja az előzetes várakozásokat a gazdasági teljesítmény. A 2018 áprilisában kiadott, 2022-ig szóló konvergenciaterv növekedési prognózisait eddig rendre meghaladta a tényleges eredmény. A 2017-es konvergenciaterv már 2019-ben lassulással számolt, amikortól be kell érni 4 százaléknál alacsonyabb növekedéssel.

A tényadatok alapján 2017-ben fél százalékkal, 2018-ban majdnem egy teljes százalékkal, 5 százalék feletti növekedéssel zárult az év, és jelenleg a 4 százalék körüli prognózis helyett idén is jó eséllyel közelebb lesz az 5 százalékhoz a bővülés.

Jön a recesszió. Most már tényleg!

Az elmúlt néhány év adataiból egyáltalán nem tűnik úgy, hogy komoly bajok lennének, így Varga nyilatkozatai a válságállóság megerősítéséről is inkább kötelező óvatosságnak tűnnek. Ugyan általánosnak tekinthető jóslat, hogy jövőre lassulás lesz, már vannak 4 százalékot közelítő előrejelzések is.

A német recessziós hatást eddig csak mérsékelten érezte meg a hazai gazdaság, miközben a legtöbb jel szerint költségvetési segítségről dönthetnek Berlinben, ami a magyar partnereknek is jó hír.

A kormányzat szerint a költséghatékony magyar gyártóbázisokat csak sokkal később kapcsolják le, a nagy autógyártók inkább a drágábban működő nyugati gyáraikban vesznek vissza. Hasonlóan gondolkodnak a jegybankban, ahol a német gazdaság pillanatnyi nehézségei ellenére csak mérsékelt csökkenést látnak a beruházási kilátásokban.

A növekedésnek a közeljövőben várhatóan megmarad itthon a piacvezéreltsége, továbbra is komoly bérnövekedésre lehet számítani, még akkor is, ha ezen a téren már közelít a határ. A Takarékbank számításai alapján 2013-tól 2019 végéig mintegy 52,4 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek, és változatlanul megmarad a kényszer a vállalatokon, hogy emeljenek, máskülönben nem tudnak versenyben maradni. Suppan Gergely vezető elemző a pénzintézet legutóbbi háttérbeszélgetésén elmondta, ez a bérhelyzet az államra annyiban komoly nyomást helyez, hogy az egyes közszolgáltatásokban, az egészségügyben vagy az oktatásban tetemes bérfejlesztéseket kell végrehajtani, ráadásul ezeken a területeken nem is lehet a kialakult ellátási nehézségeket gyorsan orvosolni.

Mivel várhatóan kényelmesen teljesül a hiánycél, igény esetén akár egyensúlyi költségvetés is lehetne az idén, egy ilyen bérfejlesztésre meg is lehetne a kormánynak a mozgástere.

Erre kell figyelni

Kérdéses, hogy mindezek alapján mitől tarthat annyira a kormány. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint jelenleg csak elrontani lehet a gazdaságpolitikát, egyedül a túlzott fogyasztási felfutásnak kell gátat szabni, ami még messze van a kritikus szintektől. A jegybank szerint az is mellékes, hogy épp számszerűen hány százalékkal nő a gazdaság, a lényeg, hogy 2 százalékkal a mindenkori uniós átlag felett legyen az ütem, folytatódjon a felzárkózás.

A felzárkózás szükségességében nincs vita a kormányzat és a jegybank között, más téren viszont vannak elgondolkodtató feszültségek. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. vezetője szerint most az látszik, hogy a PM már visszafogná a költést, miközben a hagyományosan laza feltételeket preferáló MNB épp ellenező irányt képvisel. - Olyan szembemenő gazdaságpolitikai irányzatok alakulhatnak ki a következő években, amelyek akár komolyabb zavarokat is okozhatnak - mondta lapunk kérdésre Várhegyi.

Ezek után érdemes azokra a véleményekre is kitérni amelyek szerint bármilyen gazdaságpolitikai intézkedést csak a saját szórakoztatására hozhat egy Magyarország méretű ország kormánya. Steen Jakobsen a Saxo Bank közismerten vészmadárkodó vezető közgazdásza szerint lényegében 90 százalékban külföldön dől el minden, aminek hatása van a hazai gazdaságban.

Ez azért is lehet aggasztó, mert amennyiben a Saxo előrejelzése helytálló, akkor az egyik legfontosabb gazdasági támasza az elmúlt évnek, a monetáris politika, mostanra teljesen hatástalanná vált, és nem látszik az egyértelmű megoldás a világgazdasági kihívásokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK