Káosz követi a lazaságot - újabb pandémiáról beszélnek a svédek

Svédországban erőszakhullám előzi meg a koronavírus-járvány második hullámának beköszöntét, amit a rendpárti politikai erők a válságkezelés gyengeségével magyaráznak, Németországban a radikális jobboldal próbál politikai tőkét kovácsolni a vírus veszélyességét vitató hangulatból.
Komócsin Sándor, 2020. augusztus 31. hétfő, 11:05
Fotó: AFP

Göteborgban bűnözők úttorlaszokat emeltek, egy 12 éves lány meghalt, mert kereszttűzbe került egy gengszterek közti lövöldözésben és más leszámolások, verekedések öntötték el Svédország városainak utcáit.

A naponta ismétlődő lövöldözések, gyújtogatások, pokolgépes merényletek kisöpörték a média érdeklődésének centrumából a balközép kormány elhíresült laza koronaválság-kezeléséről folyó vitát - írja a Financial Times. Augusztus utolsó napjaiban lázadás robbant ki Malmö egyik bevándorlók lakta külvárosában, miután szélsőjobboldali szimpatizánsok elégették a Korán egy példányát.

Ulf Kristersson, a legnagyobb jobbközép ellenzéki párt, a Mérsékeltek vezetője az őszi politikai szezont megnyitó beszédében a kormány tette felelőssé az idei 200 lövöldözésért és 24 ezek okozta halálesetért. Az erőszakhullám Svédország második pandémiája - mondta. A kormányzó szociáldemokraták népszerűsége eddig nőtt, miután a lakosság értékelte az Európában szokatlanul enyhe járványkezelési intézkedéseket, amelyek atyja Anders Tegnell a kormány fő járványszakértője.

Fordulat

A Mérsékeltek mellett a másik centrista jobboldali párt, a Kereszténydemokrata Párt, illetve az eddig páriaként kezelt radikális jobboldali politikai erő, a Svéd Demokraták egyre erősebben támadják a kormányt a közrend felbomlása miatt, amelynek hátterében természetesen bevándorló elkövetőket sejtenek. A jobboldalt légüres térben hagyta az ország baloldali vezetésének laza válságkezelése, ám az erőszakhullám olyan groteszk méreteket öltött, hogy képes volt kiszorítani a politikai közélet érdeklődésének középpontjából az egészségügyi és gazdasági válságkezelés ügyét - mondja Nicholas Aylott, a Sodertorn Egyetem politológus professzora.

Mattias Karlsson, Svéd Demokraták vezetője úgy véli, hogy országában a nehéz gazdasági helyzet ellenére, nem az adókról vagy a bérekről folyó vita határozza meg a közéletet, hanem az értékekről, az identitásról és a bűnözésről folyó diskurzus. A mérsékelt jobboldal feloldotta a náci gyökerekkel rendelkező radikálisokkal szembeni politikai blokádot, Aylott szerint azért, mert a legutóbbi választásokon, 2018-ban 17 százalékot szereztek. Szerinte a következő szavazásra a három párt közös programmal indulhat, ami a koalíciós kormányzás alapja lehet.

A Svéd Demokraták a kormány koronaválság-kezelését is bírálták, ami most az ő malmukra hajthatja a vizet. Ugyanis úgy tűnik, hogy miközben a skandináv országok közül Svédországban volt a legtöbb haláleset, a gazdaság is a legrosszabbul vészeli át a krízist, gyengébb eredmény lesz, mint Dániában vagy Norvégiában. A kritikák szerint a kormány Tagnellre mutogat, ahelyett, hogy vállalná a felelősséget az elhibázott válságkezelésért.

Különös keveredés Németországban

Közben Németországban 38 ezer különböző felfogású ember keveredett össze egy, a meghirdetői szerint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások elleni tüntetésen, amely jórészt a radikális jobboldal demonstrációjává vált. A megmozduláson sokféle mozgalom találkozott össze. Ott voltak azok, akik szerint a koronavírus nem akkora veszély, amekkorának a politikusok és a járványügyi szakértők beállítják, megjelentek az oltásellenes csoportok és azok, akik a korlátozásokban demokratikus jogaik lefaragását látják.

A német radikális jobboldaliak azonban elérték, hogy a tüntetők áttörjék a kordont a Reichstag, a háború utáni német demokrácia szimbóluma előtt. A hatóságok attól tartanak, hogy a nácik kihasználják a koronavírus-ellenes mozgalmakat arra, hogy új tagokat toborozzanak. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy talán a sikeres német válságkezelés lehet az erőteljes vírustagadás alapja, ugyanis emiatt nem érzik a járvány igazi pusztítását az emberek. Ezzel együtt a közvélemény-kutatások szerint csak a németek 10 százaléka tartja túlzottnak a járvánnyal kapcsolatos régi és új korlátozásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK