Nagy fordulatot jósolnak Oroszországban - mi lesz Putyinnal?

Tudja-e folytatni Oroszország azt a nemzetközi politikai és részben gazdasági offenzívát, amelyet az elmúlt években kezdett, és ha igen, milyen hosszú ideig? Az is kérdés, megváltoznak-e az ország prioritásai azzal, hogy Vlagyimir Putyin - vélhetően - utolsó elnöki ciklusába lép?
Komócsin Sándor, 2018. február 5. hétfő, 07:08
Fotó: Reuters

Vlagyimir Putyin orosz államfő az elmúlt év második felében valóságos diplomáciai offenzívát hajtott végre. A nagy menetelést a Közel-Keleten kezdte. Hazarendelte az orosz katonákat Szíriából - akiket biztosított arról, hogy győztesként hagyják el a hadszínteret -, majd Egyiptomban aláírt egy 21 milliárd dolláros atomenergia-egyezményt (ez közel kétszerese a paksi bővítésre adott orosz hitelnek).

Ezután átruccant Törökországba, ahol kollégájával, Recep Tayyip Erdogan közösen ítélték el Donal Trump amerikai elnököt, aki úgy döntött, át kell költöztetni az USA izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Az egész nyugati világot megdöbbentette, hogy - bár Putyin tagadja - az oroszok minden bizonnyal manipulálták az interneten a 2016-os amerikai elnökválasztást, végül egymás után érkeztek a hírek a Rosztnyefty különös külföldi befektetéseiről

Meddig folytatódhat egy a nemzetközi politikai és gazdasági offenzíva? - teszi fel a kérdést a Moscow Timeson megjelent cikkében Jonathan Brown szabadúszó újságíró, aki az utóbbi időszakban a volt Szovjetunióból kivált országokkal foglalkozik.

Nem olcsó mulatság

Az orosz gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy kiszolgálja a Kreml nemzetközi ambícióit - véli Vlagyimir Flolov orosz politológus professzor. A kormány 2017-es külpolitikai lépései nem kerültek ugyan sokba - széteső próbálkozásokat láthattunk, amelyben igyekezett reklámozni nemzetközi befolyását -, ám még ezek sem voltak olcsók.

Moszkva erőfeszítései három területre koncentrálódnak. Egyrészt kezdenie kellene valamit lefagyott nyugati kapcsolataival. Másrészt tisztázni kellene, megérik-e a kockázatot az állami olajóriás, a Rosznyefty befektetései a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Harmadrészt jó lenne látni, mi a haszna az orosz befolyás erősödésénk a Közel-Keleten.

Sérthetetlen

Az orosz és az amerikai kormány kapcsolatai mélypontra kerültek, miután Trump tavaly augusztusban aláírta az újabb Oroszország elleni szankciókat. Moszkva válaszul kiutasított egy csomó amerikai diplomatát, majd Washington bezáratta az orosz konzulátust San Franciscóban. Frolov szerint a két ország között jelenleg semmilyen kapcsolat sincs. Ha a két elnök egy-egy alkalommal összefut külföldön vagy telefonálnak egymással, az csak arra jó, hogy az amerikai elnök dicsekedhessen vele.

Az újabb amerikai szankciók még mélyebbre tolhatják a kapcsolatokat. A professzor szerint a helyzeten az javíthatna, ha egy a két elnök szakértőiből álló bizottságban teljes nyíltsággal újratárgyalnák a viszonyokat, de jelenleg egyik félnek sincsenek ilyen emberei. A minimumfeltétel egyébként is alig teljesíthető: a Kremlnek változtatnia kellene Ukrajna-politikáján vagy meg kellene győznie Washingtont, hogy nem befolyásolta az elnökválasztást.

Ha az olajárak nem olvadnak le ismét, mint 2014 végén, Putyin megengedheti magának, hogy fenntartja a konfrontációt a Nyugattal a március 18-ai elnökválasztás után is, amit minden bizonnyal fölényesen megnyer majd. Frolov szerint az orosz államfő jelenleg bármilyen belső vagy külső nyomásgyakorlással szemben is immúnis.

Nagy olajmanőverek

A Krím 2014. eleji elfoglalása után Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók nem akadályozzák meg Moszkvát abban, hogy új gazdasági kapcsolatokat kezdeményezzen külföldön. A Rosznyefty olajóriás több nagyon kockázatos üzletet is kötött. Az egyik megállapodást az iraki Kurdisztáni Regionális Kormánnyal ütötték nyélbe. Ez volt az utóbbi első önálló üzlete a bagdadi kormány kihagyásával.

Mivel a kurd vezetés függetlenségi népszavazást akar, könnyen polgárháború robbanhat ki a térségben, ami felveti a kérdést, hogy vállalható kockázatú befektetést hajt-e végre az orosz cég. Ugyanez elmondható a vállalat líbiai és venezuelai bizniszeiről is.

A kurd olajkitermelésre gyakorolt hatásukkal az oroszok támaszt szereztek a térségben Törökországgal és az USA-val szemben - véli Livia Paggi, a GPW kockázatelemző cég Oroszország-specialistája. Szerinte a Rosznyefty egyértelműen Moszkva külpolitikai céljainak megvalósítását szolgálja. Ezeknek a befektetéseknek a hasznát csak hosszú távon gyűjthetik be, ami további növeli kockázatosságukat.

Nem bonyolítják

Oroszország új hatalmi szerepe a Közel-Keleten nem olyan törékeny, mint amilyennek látszik - véli Dmitrij Trenin, a Carnegie Moscow Center kutatóintézet vezetője. Részben képes volt közvetíteni a szíriai polgárháború harcoló felei között, részben javította viszonyát olyan fontos szereplőkkel, mint Irán, Izrael és Szaúd-Arábia.

Az oroszok nem azzal vannak elfoglalva, mint az amerikaiak, hogy előmozdítsák valamilyen szabályrendszer kialakítását a helyi hatalmak ügyeinek lebonyolítására, amelynek betartását azután garantálniuk kell, hanem a saját érdekeit követi - mondja a szakértő. Ezért aztán nem vesztegeti az erejét olyan kilátástalan projektekre, mint például az, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a palesztinokat és az izraelieket.

Ez a megközelítés fenntartható és talán lehet valami köze ahhoz az igencsak feltűnő tényhez, hogy a szíriai orosz beavatkozás nem vezetett iszlám vallású terroristák által végrehajtott támadások sorozatához Oroszországban.

Minden szép, de mi haszna?

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a hazai közönség élvezi a show-t, amit a külföldi nyomulással elé tárnak. Ha megkérdezik az embereket, mit díjaznak Putyinban a válasz az, hogy határozott, férfias és kemény. Ugyanakkor a második helyen, szorosan a pozitív jellemvonások e csokra mögött az elnök külpolitikai teljesítménye szerepel, nevezetesen, hogy megvédi Oroszországot a Nyugattal szemben és tisztelik az egész világon.

Mindez nagyon szép csak egy baj van vele. Putyin nem sok hasznát láthatja, mert az elnökválasztást követően, vélhetően utolsó elnöki periódusában béna kacsa lesz. A moszkvai elit legfőbb gondja az utódlás feladványának megoldása lesz.

A kérdés az, hogyan fogja ez befolyásolni ez a külpolitikát? - véli Vlagyimir Frolov. A hatalom átadásának időszakában a rezsim döntéshozói úgy láthatják jónak, hogy javítaná az új vezetés induló pozícióját, ha olyan helyzetet örökölne, amelyben a jelenleginél sokkal jobb Oroszország és a Nyugat viszonya. Márpedig ez azt jelenti, hogy fordulat jöhet az orosz külpolitikában.

A fotó forrása: Reuters

HOZZÁSZÓLÁSOK