EU-csúcs: Orbánnak mégis van félnivalója?

Az, hogy Magyarországot és Lengyelországot felelősségre lehet-e vonni a jogállamisági helyzet miatt, a kedden véget ért uniós csúcs megállapodásának értelmezésén múlik. Van olyan értelmezés, ami kedvező lenne a két ország számára, de olyan is, ami alapján lehet félnivalója a magyar és lengyel kormányfőnek.
Szabó Zsuzsanna, 2020. július 23. csütörtök, 15:40
Fotó: Getty Images / Benko Vivien Cher - MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Abban, hogy mindenki győzelmet hirdet egy uniós csúcs után, nincs semmi különös. Az a vezető ugyanis, aki nem tud győzelemről beszélni, kínos kérdéseket kaphat otthon, hogy miért járult hozzá olyan döntéshez, ami az országa számára nem nyerő. Ez a jelenség arra alapul, hogy az Európai Tanácsban sok döntéshez konszenzus szükséges, aminek utólag mindenki azt az oldalát emeli ki, ahol ő kapott engedményeket.

Ezért találhattuk az ünneplők között a magyar és a lengyel miniszterelnököt is, akik közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy sikeresen elhárították azokat a törekvéseket, amelyek az uniós források felfüggesztésével fenyegetnék azokat a kormányokat, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.

Azonban bármit is szeretne hinni Budapest és Varsó, az Európai Bizottság megállapodásának végső szövegéből világosan kiderül, hogy a 27 tagállam abban állapodott meg, hogy az uniós források elosztását a jogállamisághoz kötik - véli Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund Közép-Európa elemzője. A szakértő szerint az, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek igaza volt-e a szöveg értelmezésétől függ.

Homályos megfogalmazás

A jogállamiság szövegezése ugyanis (szándékosan?) rejtélyes és homályos - pont annyira, hogy az a feltételrendszer bevezetésére különböző értelmezéseknek adjon teret - mutat rá a szakértő a Politico.eu-n megjelent írásában.

A szövegben ugyanis az szerepel, hogy a költségvetés és a Next Generation EU alap (a 750 milliárd eurós helyreállítási alap) a jogállamisági védelmét bevezetik, az erre vonatkozó szabályok megsértése esetén az Európai Bizottság fog javaslatokat tenni a foganatosítandó intézkedésekre, amelyeket az Európai Tanácsnak minősített (kétharmados) többséggel kell elfogadnia. A dokumentum emellett még hozzáteszi: "az Európai Tanács gyorsan visszatér az ügyre".

Értelmezések

A szöveget különféleképpen lehet értelmezni, annak függvényében, hogy az milyen módon kapcsolódik az Európai Bizottság 2018-as javaslatához, amelyben az uniós források kifizetését a jogállamisághoz kötötték. Ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor az Európai Bizottság kap felhatalmazást arra, hogy a Tanács elé terjessze a szabálytalanságokat, amely ezután szankciókat alkalmazna, hacsak a megvádolt tagállam meg nem tudná szerezni a szavazatok minősített többséget ahhoz, hogy megakadályozza a döntés végrehajtását.

Ugyanakkor van egy másik értelmezés is, ami kedvező lenne a magyar és a lengyel kormány számára: ennek értelmében a szövegben szereplő feltétel arra az ötletre utal, amelyet az Európai Tanács elnöke, Charles Michel lebegtetett a csúcs előtt, miszerint módosítaná az Európai Bizottság 2018-as javaslatát és arra kellene minősített többség, hogy a szankciókat bevezessék és nem arra, hogy blokkolják azokat.

Ez a jelen szabályokhoz képest ugyan előrelépés lenne, de még mindig többnyire szimbolikus, alig működésképes mechanizmust eredményezne, ami csak némi fejfájást okozhatna Budapestnek és Varsónak - véli Hegedűs.

Szöges ellentét

Orbán és Morawiecki egy olyan értelmezési lehetőséget hangoztatott, amely szerint az uniós források jogállamisághoz kötéséről szóló bármilyen döntés a tanácsban lévő uniós vezetők hatáskörében maradna. Ez általában konszenzusos döntéseket jelent, azaz bármely tagállam vétózhat, így a lengyel és a magyar miniszterelnök egymást védve nyomhatja a "nem" gombot. A két politikus Hegedűs szerint ezt a lehetőséget ünnepelhette.

Ennek alternatívája az, ami miatt Orbán is és Morawiecki is aggódhat. Eszerint az Európai Tanács megnyitotta az utat a minősített többségű döntések előtt, szemben az egyhangúságot követelő konszenzusokkal. Amennyiben ez az olvasat a helyes, az azt jelentené, hogy sem Orbán, sem Morawiecki nem kapta meg, amit akart és csupán az arcvesztésük elkerülését lehetővé tevő megfogalmazással lehettek elégedettek. Főként akkor van ez így, ha az Európai Bizottság 2018-as javaslatát veszik alapul a jogállamisági ügyekben.

Ősszel visszatérnek rá

Hegedűs szerint a feltételrendszert ősszel foglalhatják jogszabályba, amikor kidolgozzák az uniós intézmények a következő hétéves költségvetés végrehajtásának részleteit.

Ha az uniós vezetők tényleg elkötelezettek a jogállamiság mellett, akkor az Európai Tanács elnökének és a német soros elnökségnek tanácsos lenne mindent megtenni az utóbbi értelmezés támogatása érdekében. Ha viszont Angela Merkel német kancellár megállapodást kötött Orbánnal, az nemcsak Magyarországot hagyna futni, de egy gyenge és szimbolikus feltételt is eredményezne, amivel július 21. az európai jogállamiság történetének fekete napjaként vonulna be a történelembe - véli Hegedűs.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.07.25 12:37

Dehogy van, legfeljebb kevesebb pénz jut neki.
Ha például drága harckocsikat vesz a németektől, akkor átnéznek a f@szságai felett, s a maradék lét viheti a Família Zrt-nek.
Csak a nép b@szik rá, senki más. Az meg kussol.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aha, 2020.07.25 11:51

Ez a jogallamisag meg visszauthet, es nem a jobboldaliakon csattan majd, hanem masokon ahol nagy a gond az alkotmany es a torvenyek tiszteletevel. Mert ugye a jelenlegi liberalis politikai ertelmezes szerint a kozep es jobboldal az jogallam ellenes, a liberalisok es szocialistak, marxistak demokratak. Ez a nezet rohejes.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.07.24 15:33

Amíg Finnországban a kormány a bíróság tejhatalmú ura, és nyugodtan félholtra lehet verni egy képviselőt addig csak az igazságtalanságot képviselőknek van félnivalója.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2020.07.24 08:58

@tegnaputan:
Csak felve kerdezem, hogy nem az orban altal evtizedes belugyminiszteri hatalomban tartott volt rendorkapitany volt az olajszokito maffia oszlopos tagja? Kicsit furcsa a tortenelem tudasod(?)...

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2020.07.24 08:56

Ha kicserelitek kinat magyarorszagra, akar meg a viktor is mondhatta volna. Cudar vilag ez.

"Egy 2013-ban kiszivárogtatott pártdirektíva szerint Kínát az összeomlás peremére taszíthatnák olyan elképzelések, mint

a hatalmi ágak szétválasztása,
a független bíróság,
az egyetemes emberi jogok,
a nyugati szabadság,
a civil társadalom,
a gazdasági liberalizmus,
a teljes privatizáció,
a sajtószabadság,
vagy az információ interneten való szabad áramlása.
A direktíva szerint, ha az emberek eljátszanak ezekkel a veszélyes gondolatokkal, meginoghat a párt társadalmi alapja, és megnehezítené a szocialista jövő kiépítését. Ennek a jövőnek az alapja, hogy az állampárt maradjon hatalmon, és az, hogy a külföldi erők ne tudják megsérteni az állam szuverenitását, ne szólhassanak bele Kína belügyeibe."

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html