Orbán Viktor szándékait találgatja a külföldi sajtó

A külföldi sajtó a felhatalmazási törvény alapos értékelése után áttért az arra adott nemzetközi politikai reakciók elemzésére. Van olyan lap, amely szerint az EU igyekszik gyengéden lefogni a magyar vezetés kezét, egy másik az Európai Néppárt (EPP) eddigi hallgatására hívja fel a figyelmet. Bár már ott is van, aki kizáratná a Fideszt.
Komócsin Sándor, 2020. április 1. szerda, 11:50
Fotó: Getty Images

Az EU igyekszik gyengéd diplomáciával elhárítani a demokrácia fojtogatását Magyarországon - ezzel az üzenettel indítja a New York Times a felhatalmazási törvény nemzetközi visszhangját ismertető cikkét. Az európai vezetők vonakodtak harcba szállni Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével egy nappal azt követően, hogy megszerezte a lehetőséget, hogy határozatlan ideig rendeleti kormányzást folytasson - folytatódik az összefoglaló.

Ezt egy ironikus megjegyzés követi, miszerint az Európai Unió írásos válasza arra, hogy Magyarországon gyakorlatilag felfüggesztették a demokráciát, nem említi meg, hogy Magyarországról van szó. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ország említése nélkül arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket nem szabad az unió alapvető értékeinek rovására érvényesíteni. A felhatalmazási törvény azonban az egyelőre óvatos reakció ellenére felerősíti az Orbán-kormány és az EU-s intézmények közti ellentéteket - vélik az amerikai sajtóorgánum cikkírói.

A legmesszebb megy

Az európai országok többé-kevésbé erőteljes rendkívüli intézkedésekkel reagáltak a járványra, de a magyar szabályozás megy a legmesszebbre. Jogi szakértők, politikai elemzők és tudósok szerint ismerve a magyar miniszterelnök eddigi tevékenységét, az illiberális demokrácia iránti elfogultságát, a járvány elleni fellépés indoklásával elfogadott felhatalmazást később politikai ellenfelei ellen fordíthatja. Uniós tisztviselők szerint von der Leyen világos üzentet küldött ezzel kapcsolatban Orbán Viktornak és az Európai Bizottság jogászai figyelni fogják, hogy érvényesítik az új jogszabályt Magyarországon.

Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers University Európai Unióval foglalkozó politológus professzora úgy véli, hogy a járvány, amely erős végrehajtó hatalomért kiált, lehetőséget ad a magyar vezetőnek, hogy konszolidálja rendszerét és tovább bővítse hatalmát. Hasonló véleményen van Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai vezetője. Szerinte a magyar kormányfő tudja, hogy az EU figyeli, amit csinál, ezért először óvatos lesz. Nem akarja, kockáztatni, hogy az az 5,6 milliárd euró, amelyet az Európai Parlament szavazása alapján Magyarország felhasználhat, elvesszen.

Miért hallgatnak?

A Politico cikke azt fürkészi, hogy miért hallgatnak az Európai Néppárt (EPP) vezetői? Az EPP tavaly a jogállamiság magyarországi megsértése miatt felfüggesztette a Fidesz tagságát, ám miközben amerikai republikánus politikusoktól kezdve az európai Zöldekig záporoznak a bírálatok a felhatalmazási törvénnyel szemben, az EPP feltűnően hallgat. Donald Tusk a Néppárt elnöke 24 órával a magyar parlament szavazása után twitterüzenetében csak annyit írt, hogy bár a válság kezelése próbára teszi a demokráciát, ez nem pusztán Magyarországra vonatkozik, hanem egész Európára.

Ez az EPP régi stratégiája, amikor szóba kerül a magyar kormány: más országok vezetésére mutogatnak, amelyeknek szintén gondjaik vannak a jog uralmának érvényesítésével. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője meg sem említette Magyarországot a napokban. Az EPP twitter fiókjában megjelent kommentár arról értekezett, hogy a szabadságjogok korlátozása a rendkívüli helyzetben indokolt, de csak korlátozott ideig tarthat, átláthatónak és arányosnak kell lennie.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta a Politicónak, hogy aki elolvassa a törvényt, az láthatja, hogy alaptalanok az azzal kapcsolatos "hazugságok" és "túlzások". A törvény nem gyengíti a demokráciát.

Az EP elnökétől is jött egy üzenet
Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli kedd este az alábbiakat nyilatkozta a hétfőn Budapesten elfogadott felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban.
"A válságon úgy akarunk túljutni, hogy közben a demokráciánk ép marad. Felkértük az Európai Uniós szerződések őrzőjét, az Európai Bizottságot, hogy mérje fel, vajon a Magyarországon elfogadott törvény összhangban áll-e a szerződés 2. cikkével. Minden uniós tagállamnak kötelessége fenntartani és megvédeni az alapvető értékeket Az Országgyűlésnek továbbra is működnie kell, és a sajtószabadságot meg kell őrizni. Senki nem használhatja ki ezt a járványt a demokratikus szabadságjogok aláásására."

Körmönfont taktika

A néppárt belső forrásai azt mondták a Politicónak, hogy úgy látják: csak Orbán Viktor malmára hajtaná a vizet, ha most elkezdenének izmozni vele a felhatalmazási törvény kapcsán. A közvélemény most csak azt látja, hogy az EU példa nélküli egészségügyi és gazdasági válsággal birkózik. Az első számú ellenfél, nem a magyar kormányfő, hanem a koronavírus - fogalmazott az egyik neve elhallgatását kérő forrás.

Jelenleg az embereket a járvány érdekli nem Orbán - tette hozzá, elismerve, hogy a felhatalmazási törvény aggodalomra ad okot. A magyar miniszterelnöknek azonban van mentsége, ürügye arra, hogy ezt elfogadtatta a budapesti parlament kormánypárti többségével, és most arra vár, hogy az EPP mondjon valamit. A Politico forrása szerint ez az egyetlen dolog, ami érdekli. Ha a Néppárt reagál, akkor nyeregben érezheti magát (ugyanúgy reagálna, ahogy a magyar ellenzék elutasító szavazatára: az ellenzéki pártok kivonják magukat a válság elleni harcból). Ezt az EPP-ben úgy látják, hogy ha reagálnának a felhatalmazási törvényre, akkor Orbán kottájából játszanának.

Az EPP-ben mégis van, aki lépne: a dán Konzervatív Néppárt elnöke és európai parlamenti delegációvezetője már hivatalos levélben a felfüggesztett Fidesz azonnali kizárását kezdeményezi a kereszténydemokrata pártcsaládból. Azonban kérdéses, hogy a párt vezetése ezt elfogadja-e, vagy támogatja.

HOZZÁSZÓLÁSOK