Az orosz kormány jövőre 2 milliárd dolláros, tízéves lejáratú kölcsönt nyújt a korábban megállapodottak felett Belarusznak - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kiemelte, hogy továbbra is Oroszország marad Belarusz legnagyobb külföldi befektetője, s emlékeztetett, hogy beruházásainak összege 5,8 milliárd dollárt ért el.

A hitel nagyságának jelentőségét jól mutatja, hogy minszki tisztségviselők a RIA Novosztyi jelentése szerint 1,5 milliárd dollárra becsülték azt az összeget, amit külföldről kell felvenniük 2014-ben. Igaz, hogy emellett 2 milliárd dolláros bevételre kívántak szert tenni a privatizációból a költségvetés lyukainak betömésére. Adósságszolgálatra ugyanakkor jövőre a tavalyinál 255 millió dollárral többet, 783 milliót kell fordítaniuk.

Az ország még áprilisban megkapta a Moszkva vezette eurázsiai gazdasági közösség válságalapjából a 2011-ben megajánlott 3 milliárd dolláros hitel ötödik részletét, 440 millió dollárt. Az új hitelen kívül arról is megállapodás született, hogy Oroszország 2014 első felében 11,5 millió tonna nyersolajat szállít Fehéroroszországnak - jelentette a BelaPAN hírügynökség.

Az oroszok az olajfinomítókra pályáznak?

A Belarus Digest azonban a két ország közti kapcsolatok árnyoldalaira hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy a kétoldalú árucsere forgalom idén 11 százalékkal csökkent, és Oroszország mindent megtesz, hogy rátegye a kezét a legnyereségesebb fehérorosz vállalatokra, különösen az olajfinomítókra és a hadiipari cégekre.

Lukasenko korábban azt hangoztatta, hogy ő Oroszország legjobb szövetségese - ezt most Ukrajna elfordulása az Európai Uniótól kétségessé tette, hiszen a két ország jelentősége között nagyságrendi a különbség. Nem véletlen, hogy egyetlen nappal azután, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök megállapodott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Lukasenko Moszkvába rohant - a jelek szerint nem hiába.

Igaz, bevetett némi zsarolást is: december 6-dikán kijelentette, hogy ellenzi a minszki traktorgyár, az MZKT eladását, ami az oroszok egyik kiemelt célpontja. Ez az üzem világszínvonalú különleges nehéz szállító járműveket gyárt, többségüket katonai célra. Ez ellentétes az eurázsiai válságalappal való megállapodásával, amely kemény privatizációs feltételeket tartalmazott. A helyzet zavarosságát mutatja, hogy két héttel az elnöki szózat után Uladzimir Sjamaska miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az MZKT egy részvénycsomagját eladják egy meg nem nevezett orosz vállalatnak.

Rövid pórázon a diktátor

A nagy eredményként most kötött olajszállítási szerződés is azt mutatja, hogy Moszkva rövid pórázon akarja tartani Lukasenkót - a korábbi megállapodások az idei kivételével ugyanis mindig egy évre szóltak, a mostani azonban csak fél évig érvényes. Idén Belarusz 23 millió tonna kőolajat akar importálni Oroszországból, de csak 20,7 millió tonnát kapott. Ez a bizonytalanság felborítja az olajfinomítók terveit, amelyek csak kapacitásuk 80-85 százalékát képesek így kihasználni.

Amennyiben a kormány nem képes számukra biztosítani a szükséges mennyiségű olajat, kénytelenek olyanoknak eladni részvényeik egy részét, akik képesek erre. Pjotr Prakapovics miniszterelnök-helyettes már közölte is, hogy megküldték ajánlatukat az orosz Rosznyeftynek a Mazir olajfinomító állami tulajdonban levő pakettjének eladásáról.