Putyin: Észak-Koreának tömegpusztító fegyverek kellenek

Észak-Korea nem tehet mást, hogy tömegpusztító fegyverekkel védekezik az amerikai fenyegetéssel szemben – jelentettek ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki szerint az USA-t felelősség terheli a Koreai-félsziget körüli feszültség kiéleződéséért. Az elnök rekordot döntött sajtótájékoztatóján.
Komócsin Sándor, 2017. december 14. csütörtök, 15:23
Fotó: AFP

Vlagyimir Putyin orosz államfő reméli, hogy az Egyesült Államok módosít kemény hozzáállásán az észak-koreai válsággal kapcsolatban - derült ki szokásos év végi sajtótájékoztatóján az Financial Times cikke szerint. Jó irányban tett lépésnek tartja Rex Tillerson amerikai külügyminiszter e heti ajánlatát, amely szerint a feleknek előzetes feltételek támasztása nélkül, közvetlen tárgyalásokat kellene kezdeniük egymással.

Az orosz elnök úgy véli: ez azt jelzi, hogy az amerikai vezetés, vagy legalábbis a külügyminisztérium kezdi tudomásul venni a realitásokat. Reméli, hogy ez biztonsági szolgálatokra és a hadügyminisztériumra is igaz. Putyin ezzel a megjegyzésével figyelmen kívül hagyta, hogy a Fehér Ház jelezte: Tillerson kijelentése ellenére a washingtoni kormány álláspontja nem változott a sztálinista rezsimmel kapcsolatban.

Nem ismerik el

Putyin megragadta az alkalmat, hogy elismételje Moszkva korábbi vádját, miszerint az Egyesült Államokat részleges felelősség terheli a Koreai-félszigeten kialakult feszültség kiéleződéséért. Washington provokálta ki, hogy a phenjani rezsim visszalépjen egy korábbi megállapodástól, amelyben vállalta, hogy felfüggeszti nukleáris fegyverkezési programját.

Észak-koreai rendszernek nincs más lehetősége önmaga fenntartására, mint hogy tömegpusztító fegyvereket fejlesszen ki. Most úgy tűnik, olyan rakétával rendelkeznek, amely - úgy tűnik - képes elérni az Egyesült Államokat is. Az orosz államfő leszögezte, hogy országa ennek ellenére nem ismeri el nukleáris hatalomként Észak-Koreát.

Csak négy óra?

A BBC azt emelte ki a sok kérdést érintő sajtótájékoztató témái közül, hogy Putyin ismét tagadta a vádat, miszerint kormánya megpróbálta volna manipulálni az USA tavalyi elnökválasztását Donald Trump, a későbbi győztes elnökjelölt javára. Az amerikai hírszerző hatóságok szerint ez a helyzet, ám minden oroszok elnöke úgy véli, csak azok állítják ezt, akik nem tisztelik az elnök szavazóit és el akarják vitatni Trump elnökségének legitimitását.

Putyin gyorsan választ kapott arra a megjegyzésére, miszerint hazai ellenzéke eddig nem állt elő javaslatokkal az emberek életszínvonalának javításával kapcsolatban. Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, akit egy vitatott vétség miatt az orosz bíróság eltiltott a választáson való indulástól twitter-üzenethez csatolta programját. Egy megjegyzést is fűzött hozzá: Kend nagyon igyekszik, hogy nem vegyen erről tudomást.

A BBC rövid statisztikát is mellékelt tudósításához. Eszerint Putyin 2008-ban állította fel év végi sajtótájékoztatója hosszúsági rekordját négy óra negyven perccel. Idén ez nem érte el négy órát. Ugyanakkor 1640 újságíróval rekordot döntött a részt vevő sajtómunkások száma.

Út a csúcsra

Vlagyimir Putyin a hónap elején jelentette be, hogy indul a 2018. március 18-ai elnökválasztáson. A Levada intézet független közvélemény-kutató cég ezt követően készült felmérése szerint a választópolgárok 61, a választási részvételüket biztosra ígérők 75 százaléka rá akar voksolni.

Putyin 1952. október 7-én született Leningrádban (Szetpéterváron). Jogot tanult, majd az egyeteme elvégzése után csatlakozott a KGB-hez, a Szovjetunió titkosszolgálatához. Kelet-Németországban dolgozott hírszerzőként - később akkori kollégáit vezető állami beosztásokhoz juttatta.

Az 1990-es években Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester - korábbi tanára - vezető tanácsadója lett. A Kremlbe 1997-ben került: Borisz Jelcin államfő az FSB (a KGB) utóda vezetőjének nevezte ki, majd miniszterelnök lett. Jelcin 1999 elején távozott hivatalából ügyvezető elnökké téve Putyint.

Simán nyert a 2000-es és a 2004-es elnökválasztáson, majd - mivel az orosz törvények kettőre korlátozzák az egy személy által egymást követően betölthető elnöki ciklusok számát 2008-tól 2012-ig miniszterelnök volt. A tényleges hatalmat megtartotta. Az oroszok 2012-ben harmadszor is államfőjükké választották.

A nyitókép forrása: Alekszej Nikolszkij/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2017.12.14 20:40

Aki látta az észak-koreai fegyvereket - rakétákat, stb. - a hírekben, az tudja, hogy ezek nem ott készültek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.12.14 20:23

ugyanakkor az is igaz, hogy ha nem provokálnák washingtont a rakétakilövésekkel és a nukleáris tesztekkel, akkor senki sem foglalkozna velük, semmiképp sem vállalna fel sem trump sem szöul egy véres háborút.
így viszont jó esély van rá, hogy a forrófejű trump rájuk ereszti a brutális hadigépezetét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html