Vízválasztó lépés az Ikeától

Olyan változást hozhatnak az Ikeánál elindult átalakítások, amelyek alapjaiban változtatják meg azt az üzleti modellt, amit a svéd bútoráruházlánctól megszokhattunk. Mondhatjuk azt is, hogy érzékelve a változó vásárlói szokásokat, az Ikea előre menekül.
Komócsin Sándor, Csernátony Csaba, 2020. október 25. vasárnap, 11:27
Fotó: AFP

Oslo városközpontjában a bevásárlóutcán nyílt meg az Ikea egyik kis boltja, egyben tervezőstúdiója, amely része annak a kísérletsorozatnak, amellyel a svéd bútoráruházlánc lerombolhatja, miközben újraépíti saját magát, mielőtt a versenytársai szorítanák háttérbe - írja Richard Milne, a Financial Times (FT) publicistája.

Az elmúlt évekig a cég üzleti modellje egyetlen dologra épült, nevezetesen arra, hogy a vásárló elautózott a városok peremén lévő, hatalmas áruházakba, "lapra szerelve" megvásárolta a kiállított minta alapján kiszemelt bútort, majd otthon idegtépő órákat töltött azzal, hogy összeszerelje szerzeményét.

Az oslói tervezőstúdió, amelyben a vásárló az áruházlánc kínálata alapján megtervezheti a lakása minden zugának berendezését, az egyik olyan újítás az Ikea részéről, amivel elmozdul hét évtizeden át kitartóan követett értékesítési módszerétől. Első körben kísérleteznek az újításokkal, mert egy dolog az ötlet, a másik megszervezni az új tevékenységet, a harmadik, hogy mit szólnak hozzá a vásárlók és a negyedik, hogy van-e akkora érdeklődés a részükről, ami lehetővé teszi, hogy az új módszer alkalmazása profitot is hozzon.

Támad a konkurencia

A svéd óriást az kényszeríti változtatásra, hogy az online kiskereskedők, például az Amazon és az Alibaba a bútorértékesítés területén is előretörtek, miközben a koronavírus-járvány megtépázta a céget. Az pandémia csúcsán az áruházak háromnegyedét zárták be ideiglenesen világszerte, az árbevétel az augusztusban végződött üzleti évben négy százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az oslói boltban ugyan az FT cikkírójának látogatásakor több volt a sárga inges alkalmazott, mint a vásárló, de Jesper Brodin, az Ikea fő kiskereskedelmi partnere, az Ingka Group vezérigazgatója optimista. Mint mondja, kezdetben botladoztak, de most már sok embert érnek el.

A kísérleti újdonságok sorában a stúdiók mellett megjelentek a kis boltok, az egyik például Párizs La Madeleine központi negyedében nyílt, és immáron napi tízezer látogatót vonz. Brodin szerint jelenleg bővíteni akarják a kínálatát és a logisztikai lehetőségek javításán dolgoznak. Az új boltok létesítésének köszönhetően az Ikea idén rekordszámú új egységet nyit.

További újdonság, hogy a svéd vállalat ingatlanbefektetőként is erősíteni akarja piaci megjelenését. Párizsi, londoni és San Franciscó-i bevásárlóközpontokban jelent meg részben főbérlőként, részben újabb saját boltok nyitásával.

Két csatorna

Az online kereskedelem terjedése ellenére a legtöbb vásárló továbbra is meg akarja érinti a termékeket, amiket kiszemelt, meg akarja nézni a konyhabútort vagy a komódot, azaz a valóságban is látni akarja az árut, amit megvásárol - mondja Jon Abrahamsson Ring, az új koncepció márkáját birtokló Inter Ikea vezérigazgatója. A nagyáruházak egy része ezért átalakul a kis boltokban kinézett és megtapogatott áruk raktárává, ahonnan az online megrendeléseket teljesítik.

További újításként új szolgáltatásokat is bevezet az Ikea, például a használt bútorok forgalmazását, azaz régi bútorainak visszavásárlását és eladását vagy kölcsönzését induló vállalkozásoknak vagy egyetemistáknak. Emellett kísérleteznek alkatrészek árusításával is, amivel javítható teszik a korábban eladott, megsérült bútorokat. Ezzel szállhatnak szembe azzal, hogy az emberek olcsó, de gagyi, gyorsan amortizáló termékeket vásárolnak a versenytársaktól, amelyeket egyszerűen kidobnak, ha megunják őket vagy megsérülnek.

Ez a koncepció nem újdonság, Brodin már két évvel ezelőtt a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy a vásárolóknak sokszor nincs szükségük arra, hogy sajátjuk legyen a termék, viszont egyre többet gondolnak a bútor kidobásával járó környezetvédelmi következményekre. Éppen azért a svéd bútormamut egyik fontos célja, hogy a termékeknek minél hosszabb életciklusuk legyen, és miután annak végére is érnek, lehessen belőlük valami más hasznos tárgyat készíteni. A cégvezető szerint ezek az üzleti modellek meggyőzhetik az embereket arról, hogy nem kell, hogy minden az "enyém" legyen, hanem inkább legyen minden a "miénk" és aztán amit lehet, hasznosítsuk újra.

Sikerülni fog?

A kérdés az, hogy a tesztek után összeáll-e mindez egy összefüggő rendszerré. Az Ikea bírálói szerint a vállalat túl bürokratikussá vált szemben a "kalóz" üzleti stílussal, amivel az 1970-es és 1980-as években forradalmasította a bútorkereskedelmet.

Az FT cikkírója szerint a svéd vállalat jó úton jár azzal, hogy felismerte: a digitalizációk, urbanizáció, fenntarthatóság Bermuda-háromszögében kell keresnie a jövőjét.

HOZZÁSZÓLÁSOK