A Nokia sorsára juthat a Facebook - hova menekülnek a felhasználók?

A közösségének tagjairól gyűjtött adatok megengedhetetlen felhasználása miatt nagy bajba került a Facebook, amit a vállalat vezetői csak súlyosbítanak azzal, hogy eladják részvényeiket és sodródnak az eseményekkel. Viselkedésük a Nokia sorsát juttatta a CNBC cikkírójának eszébe.
Komócsin Sándor, 2018. március 22. csütörtök, 07:09
Fotó: Pixabay

A Facebook olyan válságba keveredett, ami a létét fenyegeti, és a vállalat vezetése nem fogta fel mi a tét - véli Matt Rosoff, a CNBC digitális technológiával foglalkozó rovatának vezető szerkesztője. A válságkezelés aranyszabálya szerint a jó vezetők elismerik, ha cégük hibázott, azonnal bocsánatot érnek, megjelennek a nyilvánosság előtt vállalva a kínos kérdéseket és minden mondatukkal és tettükkel azt sugallják, hogy bíznak vállalatuk jövőjében. (Zuckerberg a cikk megjelenése után, szerdán nyilatkozott először az adatkezelési ügyről a saját Facebook-oldalán, elismerte, hogy a cége is hibázott, és vizsgálatot ígért - a szerk.)

A CNBC cikkírója szerint a Facebook felső vezetői sodródnak az egymás követő negatív eseményekkel és megpróbálják a szőnyeg alá sepregetni a gondokat. Az elmúlt évben minden olyan esetben, ha rossz hír jelent meg a vállalatról, a főnökség megpróbálta jelentéktelennek beállítani azt. Jó példa erre, mit mondtak a nyilvánosság előtt arról, hány felhasználó láthatott az oroszok által vásárol hirdetéseket: először 10 milliót mondtak, majd 126 milliót.

Láttunk már ilyet?

Ezek a vezetői reakciók azt juttatták a CNBC sokat látott szerkesztőjének eszébe, ahogy a Nokia és a Blackberry menedzsmentje reagált az iPhone megjelenésre tíz évvel ezelőtt. Ezeknek a cégeknek a jövedelmei is bővültek még néhány évig, miközben a vezetők figyelmen kívül hagyták a fenyegetést. Amikor ügyfeleik faképnél hagyták őket - iPhone-ra és más okos telefonokra cserélték Nokiáikat és Blackberryeiket - már késő volt.

A Facebookot nem fenyegeti ilyen külső piaci kihívó. Ehelyett a vállalat alapvető üzleti modellje okozhatja a vesztét. Ez a modell arra alapul, hogy a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, amelyek alapján célzott hirdetéseket helyezhet el a szemük előtt. A közösség tagjai éveken át elfogadták ezt az üzletet cserébe azért, hogy használhatják a Facebookot. Miután azonban egy éve folyamatosan hallják, olvassák az ezzel kapcsolatos negatív híreket, fogy a türelmük - véli a Rosoff.

A vállalat nem válaszolt a CNBC kérdéseire és nem kívánta kommentálni a felvetéseit.

Nem frankó

Egy éve arról szólnak a hírek, hogyan használták fel a cég kínálta lehetőséget a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. A Facebook egyes tevékenységei teljesen legálisak. A vállalat embereket küldött a később megválasztott Donald Trump kampánycsapatába, hogy segítsenek pontosan megcélozni a hirdetésekkel a választóközönség tagjait.

Más történések nyilvánvalóan ellentétesek a Facebook hirdetési politikájával. Nemrégiben vádolt meg az ügyészség az USA-ban 13 orosz állampolgárt azzal, hogy részben Facebook-csoportok szervezésével és célzott hirdetésekkel erősítették a szavazóközönség megosztottságát.

Bujkáló nagyfőnök

Eközben a cégalapító-vezérigazgató Mark Zuckerberg rejtőzködött. Tett néhány megjegyzés saját Facebook-oldalán, de kerülte a sajtót. Ehelyett ideje nagy részét tavaly azzal töltötte, hogy Amerika-szerte emberekkel fotózkodott és nem ment el a kongresszusi meghallgatásra, amely azt firtatta, hogyan használhatták saját céljaikra az oroszok a Facebookot az elnökválasztáson.

Idén év elején aztán azt mondta, hogy személyes feladata 2018-ban a Facebook rendbe tétele. Jó reggelt kívánunk! Azt szeretné tehát tenni, ami egy tőzsdén jegyzett, több mint 500 milliárd dollárt érő (a magyar GDP majdnem négyszerese) vállalat vezérigazgatójának kutya kötelessége.

Esettanulmány

Március második hetének végén a Facebook menedzsmentje esettanulmánya illó módon kezelte félre a cég válságával fenyegető helyzetet - folytatódik a CNBC cikke. Pénteken bejelentették, hogy felfüggesztették az együttműködést a Cambridge Analytica (CA) nevű politikai tanácsadó vállalattal. Ezt a céget az amerikai republikánus párt egyik nagy támogatója, Robert Mercer alapította, és - ahogy az az Index cikksorozatából kiderül - mélyen belefolyt Trump kampányába.

A közlemény szerint a CA átverve a Facebookot, nem semmisítette meg azt az ügyféladatbázist, amelyet a közösségi cégnél egy korábbi quizben gyűjtött. Az információk elárultak a felhasználók lakóhelyét és azt, mit kedvelnek a Facebookon. A vállalat szabályai nem engedik meg, hogy másra is használják az adatokat, mint amire eredetileg kérték, ám az elmúlt időszakban olyan jeleket kaptak, hogy a CA ezt teszi. Az utóbbi tagadta a vádat, de lelepleződött.

Fenyegetőztek

A válságkezelés szempontjából nem az a gond, hogy végül szembe fordultak a CA-val, hanem az, hogy ezt követően megjelentek a New York Times, a The Observer és a Guardian cikkei a CA viselt dolgaiból, azaz kiderült, hogy a Facebook vezetősége tudhatott a hamarosan kirobbanó botrányról, és csak azt megelőzően léptek fel szabálysértő üzleti partnerükkel szemben, hogy pestiesen szólva kiborult volna a bili.

A Times megírta, hogy a Facebook illetékeseivel folytatott magánbeszélgetéseken az utóbbiak jelentéktelennek minősítették az ügyet és kétségüket fejezték ki, hogy bármilyen adatbázis kikerült volna cég ellenőrzése alól. A Guardian azt írta, hogy a vállalat külső jogászai megfenyegették az Observert, mondván: jogi eljárást von maga után, ha hamis információt hoznak nyilvánosságra.

Nincs itt semmi látnivaló!

A Facebook vezetői a twitteren megjelent, majd később letörölt üzeneteikben azzal védekeztek, hogy nem történt szabálysértés, hiszen a felhasználók önként adták meg az adataikat. Ráadásul az elmúlt időszakban javították a Facebook biztonsági ellenőrzéseit, így a közösség tagjai könnyebben kontrollálhatják a róluk gyűjtött információkat.

A reakció jogos annyiban, hogy tényleg nem történt szabálysértés. Csakhogy nem ez a lényeg - húzza alá Rosoff. A cég nagy baja az, hogy felhasználói lassan úgy látják: szinte bárki használhatja az adataikat, amelyeket róluk gyűjtenek a közösségi site-on, a Facebook nem tudja kontrollálni, hova folynak el ezek az információk és kik használják fel ezeket. Az a kép alakul ki, hogy a site olyan, mintha az ember leírná az életét egy papírra és kitenné egy lámpaoszlopra.

Időben szóltak

A személyiségi joggal foglalkozó szakemberek és újságírók régóta figyelmeztetnek erre veszélyre, ám a felhasználók eddig magasról tettek a mondandójukra. Sokkal fontosabb volt, hogy fotókat osszanak meg a barátaikkal, videókat nézzenek, játékokat játszanak, egy szóval használják a Facebookot. Több mint kétmilliárd ember tartozik ehhez a 14 éves közösségi site-hoz, a cég tavaly közel 40 milliárd dollár értékű hirdetést értékesített.

Ez azonban gyorsan megváltozhat, ha az emberek kényelmetlennek kezdik érezni a site-ot ahelyett, hogy szórakoztatónak tartanák - véli a CNBC szakírója. Sokan úgy látják, hogy a Facebook és a tulajdonában lévő Instragram olyan precízen célozzák meg a hirdetéseikkel, mintha lehallgatnák a telefonbeszélgetéseiket, amit persze a cég tagad.

Az elmúlt év utolsó negyedében először fordult elő, hogy a felhasználók facebookozással töltött ideje - öt százalékkal - csökkent és Észak-Amerikában éves összehasonlításban visszaesett azok száma, akik minden nap benéznek a site-ra. Persze egyelőre ez nem sokat jelent. Ha azonban az emberek elkezdenek távozni a Facebook kisebb versenytársaihoz, mint amilyen a Twitter vagy a Snap, akkor a hirdetők is mennek utánuk, ami elapaszthatja a vállalat bevételeit.

Rossz üzenet

Nagyon rossz üzenet, hogy a vállalat vezetői értékesítik részvényeik egy részét. Maga Zuckemberg 13 milliárd dollár értékű papírt akar eladni 2019 közepéig, hogy finanszírozza Chan Zuckerberg Initiative vállalkozását. Ezt nehéz megmagyarázni annak tükrében, hogy Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház szintén dúsgazdag alapítója és vezetőke űrkutatásra létrehozott Blue Origin cégére csak évente egymilliárd dollárt költ a vagyonából.

A Facebook részvényei 80 százalékkal drágultak egy év alatt, miért ne vennék ki a hasznot a vállalat részvényeivel rendelkező alkalmazottak? - teszi fel a szónoki kérdést a CNBC cikkírója. Azért, mert ők a cég vezetői. Sok más cégvezetőhöz hasonlóan Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója vásárolta vállalata papírjait a 2017-ben, amikor sok befektető leírta a céget.

A Facebook nagy gondokkal került szembe, és vezetői ahelyett, hogy válaszokat adnának ezekre eladják a részvényeiket, sodródnak az eseményekkel és hallgatnak. Rosoff szerint ezt nem nevezhetjük megfelelő vezetésnek, és amikor egy-egy cég csúcsmenedzsmentje megbukik a vizsgán, akkor vállalataik is követni szokták őket ezen az úton.

A kép forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

monica_schuster, 2018.03.22 15:44

...akkor mi ez az Adatvédelem, mely május végén lép életbe? Ma is belenyult a MS a gépembe, mert megváltoztatta a monitorvédőt és ehhez nem kérte az engedélyemet. Minden adat ami a gépben van, akkor nyul bele a MS amikor akar, nincs semmi lehetőség, hogy korlátozzam... Mi lesz akkor májustól????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2018.03.22 11:26

Komócsin atlantista liberálfasiszta elvtárs persze csak azt felejti el leírni, hogy az adatlopást Obamáék kezdték még jóval korábban és azz Cukkerbergék kifejezetten lájkolták.
Elég nehéz lesz ezt a botrányt Trump-ra tolni. Jaés akkor mostmár nem is az oroszok nyerték meg neki a választást? Röhej amit összehazudozik már a ballib oldal!

http://mandiner.hu/cikk/20180321_ben_shapiro_obamanak_engedte_a_facebook_amit_trumpnak_nem
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html