A szakmák 80 százaléka eltűnhet - sürgősen lépni kellene

Az 5G körül egyre nagyobb a felhajtás, mindenki mozgolódik, ám az úgynevezett gigabit-társadalom megvalósulásához vannak még hiányzó elemek - az oktatás terén például sürgős lépésekre lenne szükség. Melyek ezek, hogy áll ebben a fejlődésben az EU, illetve Magyarország? Bóna Ákossal, a Digitális Jövőért Alapítvány igazgatójával, Magyarország digitális nagykövetével beszélgettünk, aki egyebek mellett, a világ legnagyobb ilyen témában rendezett eseményének, a közelmúltban megtartott Broadband World Forumnak is a rendszeres előadója.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 8. csütörtök, 16:17
Fotó: Shutterstock

- Manapság mindenki az 5G technológiáról beszél miközben ilyen működő hálózatokat még nem is nagyon lehet látni - legalábbis Magyarországon. Miért van ekkora felhajtás az 5G körül?

- Ez egy technológiai evolúció része. Itt azonban azért nagyobb a felhajtás, mert a tét is nagyobb. Az egyre terjedő okos eszközök, illetve a technológiai fejlődés miatt nemcsak egyre nagyobb adatforgalommal kell megbirkózni, hanem gyorsabb adatkapcsolatra, nagyon rövid késleltetésre is szükség van. Ennek kapcsán viszont korábbi struktúrák átalakulásának szükségessége is felmerül: például, hogy ebben milyen szerepet játszhatnak a vezetékes és mobil szolgáltatók, hosszú távon egyáltalán lesz-e értelme a vezetékes és mobil szolgáltatókat külön kezelni.

Az 5G-ben óriási dolog lesz a hálózati kapacitásmegosztás (network slicing), ami azt jelenti, hogy a leterheltségnek megfelelően lehet kapacitást dedikálni egy saját hálózaton belül. Ezt csak az 5G tudja, a 3G, vagy a 4G esetében a kapacitásterhelés egyenletes, ami azt jelenti, hogy ha valahol nagyobb igény jelentkezik, akkor azt más kárára kell megoldani. Ez az 5G esetében már kiküszöbölhető lesz.

- Tényleg ott állnánk már az 5G kapujában?

- Az 5G megvalósulásához alapvetően három dolog kellene: az, hogy a szélessáv valahol közelítsen a közmű meghatározáshoz, mert csak stabil hálózatokkal lehet továbblépni, legyen stabil energiaellátás és mindenhol optikahálózatot kell telepíteni, hiszen a stabil mobil szélessávnak is az az alapja.

- Ebben a folyamatban hol állunk?

- Globálisan jelenleg az USA áll a szélessávú technológiai fejlődés élén, Ázsia pedig nagyon gyorsan jön fel. Bár a szélessávú fejlődés motorja tradicionálisan európai vállalatok, ebben a versenyben mégis most Európa kezd visszaszorulni. Ahhoz, hogy az EU versenyképes tudjon maradni, harmonizálni kellene a tagállamok digitális stratégiáit. Az EU-ban ugyanis jelenleg ezen a téren is nagy probléma a széttagoltság, az egységes stratégia hiánya. Az USA és Ázsia is azért tud rohamléptekkel előrehaladni, mert ez ott megvan.

- Ezen a téren várható változás?

- Az EU közös stratégiájának a következő költségvetési időszakra (2021-2027) kellene felállnia. Hogy ez így is legyen, ebbe az Európai Bizottság illetékes biztosa, Maria Gabriel már most óriási munkát fektet. A jelenleg betervezett keret hét évre 9,2 milliárd euró. A kérdés, hogy ez mire lesz elég.

- Lát arra valami esélyt, hogy ez a terület a következő hétéves költségvetésben mégis nagyobb keretet kapjon, annak fényében - és főleg a brexit miatt -, hogy a tagállamok vezetői részéről inkább az az igény fogalmazódik meg, hogy az uniós költségvetés a jelenleginél nem lehet nagyobb?

- Nehéz ezt így előre megmondani, de reméljük, hiszen a tagállamok digitális szószólói mindig próbálják e terület fontosságát nyomatékosítani. Mostanában például felmerült az is, hogy a nyugat-balkáni országokat a csatlakozás előtt be kellene vonni az EU digitális menetrendjébe (Digital Agenda).

- Ez miért lenne jó?

- Mert ezeknek az országoknak a digitális fejlődésében uniós know how-ból és forrásból ki lehetne küszöbölni azokat a hibákat, amelyeken a tagállamok már keresztülmentek, és segíteni lehetne nekik a jógyakorlatok megoldásában is.

- Az uniós költségvetés mellett viszont ott van a Junker-terv is, ami nagy, határokon átívelő, ám kockázatos uniós projektekbe vonzana be magántőkét. Innen a szükséges beruházásokhoz nem jöhet még forrás?

- Egyre másra nőnek ki a földből különféle alapok; az épp aktuálisat European Broadband Fundnak hívják. Ez egy viszonylag kicsi kerettel, 500 millió euróval működik a brüsszelihez képest. Ez csak arra szolgál, hogy a tagállamokban a már meglévő gerinchálózatok utolsó métereinek kiterjesztésére is adjon pénzt és azt ösztönzi, hogy ezek az utolsó méterek is optikával, jövőt álló technológiával valósuljanak meg. Ebbe az alapba beszállt az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Bizottság és a Nokia is. Az ilyenek kezdeményezésekből viszont lesz még több is.

- Az 5G kiépítéséhez szükséges infrastruktúra viszont meglehetősen nagy forrásigényű beruházásokat jelent.

- Igen, ezért az 5G-vel kapcsolatban általában kardinális kérdés, hogy hogyan lehet a költséghatékony megoldások felé elmenni. Ennek egyik módja lehet a hálózatmegosztás - amelyet a Deutsche Telekom Németországban már alkalmaz is -, a másik módja pedig a konvergencia lehet, amikor egy mobilszolgáltató megjelenik a vezetékes piacon, vagy fordítva. Utóbbira példa a Vodafone és a UPC összeolvadása, vagyis az a folyamat, amelynek keretében a Vodafone négy európai országban megvásárolja a Liberty Global kábeles cégeit, így nálunk a UPC Magyarországot. Ezzel a tranzakcióval várhatóan jelentősen élénkül majd a verseny és felgyorsulnak a hálózati beruházások, hiszen egy nagyon komoly, konvergens piaci szereplő, a Telekom első számú kihívója jön majd létre. A magyar piacon így csak egyetlen olyan mobil szolgáltató lesz, amelyiknek nem lesz vezetékes lába - a Telenor. Az viszont, hogy a tagállamok ezt majd hogyan oldják meg, fejlesztéssel vagy hálózatmegosztással, valószínűleg országspecifikus lesz.

A fentiek mellett még az üzleti modellek kérdése is mindig felmerül szakmai fórumokon. A szolgáltatóknak olyan üzleti modelleket kellene kialakítaniuk, amelyekkel ezeket a technológiákat el is lehet adni, ezek azonban igazából még kialakulóban vannak, nincs még sok konkrétum.

- És a szabványok meghatározása már megvan?

- Már elfogadottnak látszik a 3GPP standard, de az 5G szabványokat még a jövő tavaszig finomítja az a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU).

Bóna Ákos a Digitális Jövő Alapítvány vezetője, Digitalis Champion, Magyarország digitális nagykövete

- Magyarország ebben a folyamatban hol áll, itthon mi hiányzik még egy gigabit-társadalom létrejöttéhez?

- Kitekintve Európára, Magyarország jól áll, a hálózatai nagyon jó állapotúak és itt minden teljesen az uniós menetrend szerint halad. Magyarországnak megvan az az előnye is, hogy ehhez jó, komoly szakembergárdája van. Az oktatásban viszont nagyon sürgősen lépni kellene - bár ez nem csak Magyarországra igaz -, hogy a felhasználók tudják, mit lehet ezzel, illetve általánosságban a digitális technológiákkal kezdeni. Az uniós költségvetésben egyelőre 700 millió euró van elkülönítve a digitális készségek oktatására, fejlesztésére, ami lehet, hogy kevés 27 tagállamra. Főleg mert, mindenhol elhangzik az oktatás, a tréning fontossága - és nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőttek esetében is.

- Itt ugye digitális készségekről beszélünk, mit jelent ez pontosan?

- Ennek a fogalma már nagyon átalakult: ez ma már nemcsak azt takarja, hogy például le tud-e tölteni az illető valamit a netről. A sokszor emlegetett digitális írástudás sem egyenlő a Facebook nyomogatásával, hanem azt a képességet takarja, hogy az okos eszközöket és az interneten található információkat felhasználva hogyan tud eligazodni a digitális világban. Ez az, amiben nem feltétlenül jeleskednek a magyarok. Ez pedig azért probléma, mert 15-20 év múlva munkahelyek fognak eltűnni, a ma oktatott szakmák 80 százaléka már lehet, hogy nem is fog létezni. Ezért lenne fontos a digitális eszközök használatának motivációja is. Jelenleg az oktatási rendszer pont nem a mobilitást, kreativitást, alkalmazkodást szolgálja ki. Ezt próbálják piaci szereplők bizonyos projektekkel ellensúlyozni. Ez a vállalatok érdekeit is szolgálja.

- A szakmai fórumokon elhangzó információk alapján mi állhat előttünk?

- Az adatforgalom nagyon gyorsan növekszik: a világon 2018-ban több mint 4 milliárd internethasználó volt, ebből 3,2 milliárd aktív közösségimédia-fogyasztó. Érdekes, hogy 5,1 mobil eszközt használtak, figyelembe véve azt, hogy egy felhasználó több mobileszközzel rendelkezik. Eközben globálisan a szélessáv átlagos sebessége - egy tavaly május végi adat szerint 7,4 Mbps-ról 9,1 Mbps-ra emelkedett az előző 12 hónapos időszak tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a szélessávú internet sebessége globálisan 23 százalékos gyorsulást mutatott. A legtöbb előrelépés azonban az olyan országokban történt, ahol már volt gyors szélessávú internethálózat. Tehát az 5G mindenképp jön, a kérdés az, hogy mi lesz az üzleti modell, ha jönnek az okos rendszerek, sok adat lesz, amit kezelni kell. Tehát kellenek majd 5G-s hálózatok, ehhez viszont mindenhol stabil hálózatok szükségesek. Az üzleti modellekhez pedig a tréningeken, a képzéseken keresztül jutunk el. Ehhez kicsit dinamikusabb haladás sem ártana uniós szinten.

Névjegy
Bóna Ákos, közgazdász, az elmúlt 10 évben az it és a telekommunikációs iparágban jelentős tapasztalatokat szerzett szakember. Az IS-Média Kft. alapító tulajdonosa, ügyvezetője, korábban a Szélessáv Köszhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, EU-ügyekért felelős igazgatója volt, de dolgozott a kormányzati szektorban is, ahol Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (később KHEM) infokommunikációért, majd hírközlésért felelős szakállamtitkári posztját töltötte be, az üzleti szférában pedig a Nokia Siemens Networks stratégiai üzletágak igazgatói pozícióját is betöltötte. Jelenleg a Digitális Jövőért Alapítvány igazgatótanácsának tagja, illetve - 2017-től - Magyarország digitális nagykövete.
A digitális nagyköveteket a tagállamok nevezik ki az Európai Unió felé. Magyarországon ezt a pozíciót 2017 decembere óta Bóna Ákos, a Digitális Jövőért Alapítvány vezetője tölti be. Feladatuk, hogy segítsék a digitális folyamatokat az EU tagállamaiban, főleg olyan területekre fókuszálva, mint a digitális oktatás, a digitális befogadás, az e-kormányzás. A tagállamok képviselői aktívan megosztják egymással a saját országuk innovatív tapasztalatait, információit, jó gyakorlatait, ezzel is segítve az Egységes Digitális Piac megteremtését az unión belül.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tomi1953, 2018.11.09 17:19

Szegény ez az ország. Nézzünk körül az országban mert Budapesten és ott is a belvárosban van szolgáltatás, de máshol igen gyenge.
Nézzük meg a Balatoni lehetűségeket. Lassú és túlterhelt mobil hálózaton kívül néhány TV kábel szolgáltató ad gyatra internetet. Északi parton INVITEL kökorszaki sebességet ad.
Persze van pénz pénztárgépek és online számlázásra?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2018.11.09 11:35

"sürgősen lépni kellene"
Igen, egyre többen ezt teszik. Ebből a qrva országból mindig menni kell. Hofi is megmondta, innen sosem késő elmenni.
Ja, és azt is pofázzák állandóan, hogy mást kell tanítani.és máshogyan 30 éve pofázzák. Közben az oktatás csak egyre sz@rabb, lásd a nemzetközi eredményeinket is.
Amíg olyan politikusok vannak a parlamentben, akik KISZ és MSZMP tagok voltak, addig nem lesz változás, csak a hazugság és az elqrás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.11.08 18:34

"gigabit-társadalom" - Már megint valami a témában fogalmatlan kitalált valami faszságot, aminek semmi értelme...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html