Hosszú hétvégék: meglepő dolgok derültek ki a magyarokról

Csak alig különbözik egy erősebb hétvégétől az a szombat, amin egy ünnepnap miatt dolgoznunk kell. Ugyanakkor nem a pihenőnap, hanem az időjárás dönti el helyettünk, elhagyjuk-e hétvégén a várost - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földrajztudományi Kutatóintézetének (MTA CSFK) legújabb kutatásából derülnek ki, ami telefonjaink cellaadatai alapján rajzol pontos képet a mozgásunkról.
Szabó Zsuzsanna, 2018. október 15. hétfő, 18:35
Fotó: Pixabay

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földrajztudományi Kutatóintézete a Magyar Telekommal közösen végez tudományos kutatást, hogy a mobiltelefonok cellaadatainak földrajzi információja alapján feldolgozzák a hazánk területén egy napon belül zajló mozgásokat. Legutóbb azt vizsgálták, hogy a ledolgozandó szombati munkanapok hogyan befolyásolják a várostérség népességét, hányan mennek a főváros körüli hétvégi házakhoz, telkekhez, kirándulóhelyekhez, illetve ilyenkor hogyan használjuk a telefonunkat.

A 2017. november 1. és 2018. május 30. közötti időszakban a kommunikációs események száma hétköznap átlagosan 157 millió volt, hétvégén vagy ünnepnapon 121 milliót bonyolított le a Telekom. Ehhez képes a vizsgált két szombati munkanapon átlagosan 140 millió esemény (hívás, adatforgalom) jelent meg a hálózaton. Ez a szám átlagos szombati forgalmat mutat, ami évközben 120-144 millió közötti. De az egy készülékre eső forgalom se nagyon különbözik attól, hogy dolgozunk (átlagosan 35 eseményszám egy készüléken) vagy éppen pihenünk egy szombati napon (34 darab).

A vizsgált két szombati munkanapon egyaránt 3,9 millió készüléket használtak a Telekom hálózatában, ami szintén egy átlagos hétvégi szombatnak felel meg. Viszonyításként a legkevesebb készülék (körülbelül 3,6 millió) március 15-én, a négynapos hétvége első napján, a legtöbb (4,2 millió) pedig 2017. december 15-én, pénteken volt használatban. Fontos megjegyezni, a kommunikációhoz használt készülékek száma szorosan összefügg - még ha nem is egyezik - a felhasználók számával - jegyi meg a közlemény.

Eltűnt közel nyolcezer budapesti

Az idei március 15-én, az első négynapos hétvége első napján a Magyar Telekom rendszeréből eltűnt közel nyolcezer budapesti, akik egy átlagos hétvégén nem hagyták volna el a fővárost. Az ingázók száma több mint 50 ezer fővel esett vissza egy átlagos hétvégéhez képest. Ez a tömeg azonban nem jelent meg vidéken, ahol a hétvégékhez képest is 100 ezerrel kevesebb készülék volt forgalomban. A magyar felhasználók jó része a nemzeti ünnepen tehát vagy be sem kapcsolta telefonját, vagy külföldön volt.

A március 15-e utáni pénteki pihenőnapon a budapestiek deficitje 14 ezer készülékre nőtt, az ingázók többsége viszont újra megjelent a hálózaton, így mindössze 15 ezer fő hiányzott az átlagos hétvégi forgalomhoz képest. Ezen a napon újra használatba kerül 24 ezer extra készülék vidéken.

Ebből az olvasható ki, hogy március 15-én a felhasználók több mint 10 százalék a teljesen letette a telefonját, a hosszú hétvége második napján azonban újraindult a kommunikáció. Ám ezúttal vidéken jelentkezett az a forgalmi többlet, ami a várostérségből hiányzott.

Mi történt a májusi hosszú hétvégén

Az idei második négynapos hétvége a május 1-jét megelőző szombattal indult. Ezen a szombaton 50 ezerrel többen utaztak vidékre, további 22 ezer készülék pedig a Budapest és térsége közötti forgalomban jelent meg. Utóbbiért vélhetően az agglomerációba kirándulók voltak felelősek (változékony, de száraz időjárás volt aznap), mert ez a forgalom a hétvége további napjain eltűnt.

A tranzitforgalomban részt vevők túlnyomó részét a budapestiek adták, mivel a hétvége első napján 42 ezer, a pihenőnapnak számító hétfőn már 65 ezer fő hiányzott egy átlagos hétvégén a Budapestről jelt adó készülékekhez képest. Az agglomerációból pedig 10 ezer készülék tűnt el az első napon. Ezzel szemben vidéken szombaton és hétfőn mintegy 100-120 ezer készülék jelent meg egy átlagos hétvégéhez viszonyítva.

A hosszú hétvége utolsó napján a tranzitforgalom ismét felerősödött, mintegy 50 ezer készülék adott jelet vidékről és a fővárosból is ugyanezen a napon. Azaz, a Budapesten lakók vagy dolgozók hazatértek a négynapos hétvége utolsó napján. A vidéki készülékek száma emiatt egy teljesen átlagos hétvégi értékre esett vissza, ez 125 ezer készülékkel kevesebb az előző naphoz képest.

És mi történik, ha munkanap van szombaton?

Jól látható, hogy a szombati munkanapok nem különböznek érdemben az átlagos szombatoktól, alig valamivel nagyobb az események száma, és hasonlóan gyakran használjuk a készülékeket. Viszont különböző módon élik meg a munkás szombatokat a budapestiek és a várostérségben élők.

A budapestiek az eseményforgalmi adatok alapján sokkal nagyobb arányban dolgoznak a szombati munkanapokon. Budapesten egy átlagos szombaton 10 százalékkal esik vissza az eseményforgalom, az eddig két szombati munkanapon viszont csak 6 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A várostérségben szombatonként átlagosan 11-12 százalékkal növekedett az eseményforgalom, függetlenül attól, hogy pihenő- vagy munkanap volt-e.

Hogy történik a mérés?
Minden alkalommal, amikor egy felhasználó üzenetet küld, hívást fogad vagy kezdeményez, esetleg adatkapcsolatot indít, a telefonja a hálózati protokoll szerinti állomásra kapcsolódik. Az állomás hatósugarának térképi vetülete egy szabálytalan alakú sokszög, azaz a mobilcella-poligon. Az ország területét mintegy 45 ezer mobilcella-poligon fedi le. Üzenet, hívás vagy adatforgalom indítása során megismerhető az adott térben valóban jelen lévő népesség. A vizsgált hálózaton egy átlagos őszi hétköznap mintegy 170 millió esemény határozható meg az ország területén. A beazonosíthatóságtól nem kell tartani: a felhasználók személyes adatainak biztonságát 24 óránkénti anonimizálás és titkosítási protokoll védi.

Képünk forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK