Tavaly összességében 2,7 millió olyan uniós polgárnak volt állása, akinek információs és kommunikációs technológiai (IKT) végzettsége van - derül ki az Eurostat friss adataiból. Ez jelentős növekedés a 10 évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis még csak 2,3 millió ilyen állampolgár volt.

Ezen emberek 83,7 százaléka férfi, így elmondható, hogy tovább tart a férfiuralom ebben a szektorban. Persze tagállamonként különbözőek az adatok. a legerőteljesebb adat Csehországból érkezett, ott ugyanis a dolgozók 92,8 százaléka férfi.

Kapcsolódó

A második helyen található Magyarország, ahol az uniós statisztikai hivatal 90,4 százalékot mért, míg a képzeletbeli dobogó alsó fokára Lengyelország került 89,6 százalékkal. Érdekesség, hogy a magyar adat 10 év alatt mintegy 10 százalékpontot nőtt, hiszen 2007-ben még csak a munkaerőpiacon elhelyezkedő IKT-végzettségű dolgozók 80,9 százaléka volt férfi. Bár a növekedés jelentős, az még mindig elmarad a görög adattól: amíg 2007-ben 59,2 százalékot mértek, addig 2017-ben már 78,3-at. Mindeközben Málta épp az ellenkező utat járta be: 87,6 százalékról 77,8 százalékra csökkent a férfiak aránya.

Érdekesség, hogy a 28 tagállamból 17-ben nőtt az IKT-végzettségüeknek nemcsak a foglalkoztatottsága, hanem a nők száma is. Ezzel szemben Dániában és Cipruson csak a férfiak száma nőtt, a nőké stagnált. Magyarországon, Görögországban, Lengyelországban és Spanyolországban csökkent a nők száma és nőtt a férfiaké, míg Olaszországban, Portugáliában, Romániában és az Egyesült Királyságban mindkét nem foglalkoztatottsága csökkent.

A legkevesebb férfit a szektorban Bulgáriában (66,2 százalék) és Írországban (73,4 százalék) találta 2017-ben az Eurostat. (Itthon az állam is ad ingyenes képzést annak, aki informatikus akarna lenni.)

Ezzel a végzettséggel biztosan lesz állása és jó fizetése

Az IKT-végzettségűek Görögországban vannak a legrosszabb helyzetben az EU-ban, hiszen ott 26,4 százalékuknak nincs állása. Persze ez összefüggésben van a 2008-2009-es válsággal, amely a földbe állította a görög gazdaságot. Ezt bizonyítja, hogy a következő szereplő Portugáliában már "csak" 15,6, Spanyolországban 14,6, míg Olaszországban 14,3 százalékot mért az Eurostat.

Magyarországon, aki IKT-végzettséget szerez, annak szinte biztosan lesz állása (mondjuk ez ma már szinte minden szektorra igaz), ugyanis itt - Észtországgal, Bulgáriával és Csehországgal együtt - 97 százalék feletti foglalkoztatottságot, avagy 3 százalék alatt munkanélküliségi rátát mértek 2017-ben. Ide kapcsolódik, hogy az uniós átlag foglalkoztatottsági ráta az ilyen végzettséggel rendelkezők körében 91,9 százalék volt, ez 0,7 százalékponttal alacsonyabb a 2007-es adatnál.

A foglalkoztatottsági arány az elmúlt 10 évben Szlovákiában nőtt a leginkább (90,1 százalékról 95,6 százalékra), míg a következő szereplő már Magyarország, ahol 2007-hez képest 4,6 százalékkal nőtt az elhelyezkedett informatikusok száma. Nem meglepő módon a legnagyobb visszaesést (10,8 százalék) Görögországban mérték, de Portugáliában (9,7 százalék), Spanyolországban (8,1 százalék) és Cipruson (6 százalék) is nagy volt a csökkenés.

Az IKT-szektorban dolgozók a KSH friss statisztikái szerint a legjobban keresők között vannak, hiszen átlagosan nettó 374 ezer forintot visznek haza havonta. Náluk csak a pénzügyi szolgáltatási területen dolgozók keresnek többet, 411 ezer forintot. Nem mellesleg az informatikusok fizetése 74 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot.