Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai és jogi vetületeiről elfogadott ajánlás szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárásnak kell lennie, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket.

Elvárás, hogy legyenek biztonságosak, átláthatók és elszámoltathatók. Rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására, nyújtsanak módot jogorvoslatra, legyenek társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatók, és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat - szögezték le az MTI szerint.

A képviselők egyebek mellett kiemelték: az önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni. Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne, vagy veszélyes lehet, módot kell biztosítani arra, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett. Kijelentették azt is, hogy különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között. Szellemitulajdon-jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogalkotási jelentésében az uniós parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy decemberre várt jogszabálycsomagjában kötelezzen minden nem uniós digitális szolgáltatót a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek betartására, amennyiben szolgáltatásaikat az uniós felhasználóknak is kínálják. Az EP szerint szigorúan meg kell különböztetni a jogellenes tartalmat a káros tartalomtól. Az egyes tartalmak káros tartalmáról, vagy jogszerűségéről nem a digitális platformokat üzemeltető magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek kellene döntenie.